Egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen Jörg Decressin, az IMF európai részlegének igazgató-helyettese a magyar gazdaság helyzetét értékelve kitért arra, hogy a deficit jelenleg és az elmúlt években is 3 százalék alatt alakult, ahová viszonylag magas szintről sikerült ledolgozni - derül ki az MTI tudósításából.

A Nemzetközi Valutaalap európai igazgató-helyettese ugyanakkor a Bruxinfo tudósítása szeirnt megjegyezte: a magyar kormány az elmúlt néhány évben a helyes utat járta a makrogazdasági politikában, de az IMF-nél a kiugróan jó 2014-es GDP-adatok ellenére sincsenek meggyőződve arról, hogy mindent egybevéve fenntartható növekedési pályára állt volna a magyar gazdaság. Alapvetően két tényezőre vezette vissza a 2014-es 3,5 százalék körüli (a Bizottság tavaszi előrejelzése szerint 3,6 százalékos) magyar GDP-növekedést. Egyfelől természetesnek mondta, hogy a recesszió után, abból kilépve a gazdaság nagy lendületet vesz. Másrészt okként az európai felzárkóztatási források felhasználását jelölte meg, amelyek nagy felhajtóerőt gyakoroltak az állami és a magánberuházásokra. Decressin szerint e tényezők nélkül valószínűleg csak közepes lenne a gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy az előrejelzések 2015-re és 2016-ra lassuló GDP-növekedést valószínűsítenek. Decressin úgy vélte, hogy a magyar gazdaság tavalyi, 3,5 százalék fölötti növekedési üteme fékeződni fog, középtávon 2,5 százalék körüli értékre.

Sokat lazult a monetáris politika, és mi úgy gondoljuk, hogy a monetáris politikának továbbra is lazának kellene maradnia, támogatandó a gazdaságot - vélekedett Decressin. "Ezt a makroökonómiai megközelítést, amely egyrészt a monetáris lazításon keresztül támogató jellegű, a költségvetés részéről pedig fokozatosan szigorító, úgy jellemezném, hogy teljes mértékben megfelelő egy olyan gazdaság kezeléséhez, amely versenyképességi kihívással néz szembe, ugyanakkor magas külső és államadóssággal küzd" - fogalmazott az IMF igazgató-helyettese.

A közgazdász a széleskörű szektorális kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatban szkeptikus, de általánosságban ezt a makroszintű gazdaságpolitikát nem nevezné unortodoxnak.

A Bruxinfo szerint az IMF-tisztviselő világossá tette ugyanakkor, hogy nem változott a Nemzetközi Valutaalap elmarasztaló véleménye az egyes szektorokba történő túlzott állami beavatkozásról, mindenekelőtt a pénzügyi szektort sújtó különadókról. Hozzátette, hogy az IMF üdvözli a kormánynak az EBRD-vel és az Erste Bankkal aláírt megállapodásában tett kötelezettségvállalását a bankokat terhelő különadók csökkentésére, és szorgalmazzák, hogy a magyar kormány tegyen eleget a kötelezettségvállalásának. Rendkívül fontosnak tartják ugyanis, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer jól működjön, ami az előfeltétele annak, hogy középtávon is folytatódjon a gazdasági fellendülés.

Azt is megjegyezte a Bruxinfo szerint: a Valutaalap nem tart attól, hogy más országok is kedvet kapnak majd a magyar kormány egyes vitatott módszereinek a kipróbálására. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés egyensúlyba hozása érdekében Magyarországnak folytatnia kell a költségvetési kiigazítást és ez további intézkedéseket tesz szükségessé.

Háromsebességes régió

Az IMF úgy látja, hogy a térség a növekedési kilátások szempontjából három részre osztható. A Baltikumban, Kelet-Közép-Európában és Törökországban stabilan 2,6 és 3,6 százalék közötti gazdasági bővülés várható. Délkelet-Európában valamivel gyengébb, 1,9-2,4 százalékos lesz a növekedés, amit a nagyobb adósságterhekkel, strukturális gyengeségekkel és a pozitív externáliák relatíve kisebb hatásával magyaráz a szervezet.

Ezzel szemben Oroszországban és a többi volt szovjet tagköztársaságban jelentős recesszió várható; Oroszországnak 3,8, Ukrajnának pedig 5,5 százalékos visszaesést prognosztizálnak Washingtonban. Ezt együttesen okozzák az alacsony olajárak, a Moszkvával szembeni szankciók, a geopolitikai feszültségek és Ukrajna esetében például a folyamatban lévő makrogazdasági kiigazítás is.

Kockázatok

A növekedési kockázatok az IMF szerint kiegyensúlyozottabbakká váltak, de továbbra is fennállnak olyan tényezők, amelyek ronthatják a vizsgált térség kilátásait. Ilyen az eurózóna esetlegesen elhúzódó lassú növekedése, a pénzpiacok volatilitása, illetve az, hogy mikor kezd kamatot emelni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a tartósan erős dollár és az Oroszország és Ukrajna miatti geopolitikai feszültségek. Pozitív hatással lehet viszont az Európai Központi Bank monetáris lazítása és a tartósan olcsó olaj.

Igaz, ez utóbbi a GDP több mint két százalékával veti vissza az orosz gazdaságot, amelynek lassulása mind a balti országok, mind a többi volt szovjet köztársaság növekedésére negatív hatással van.

Az infláció terén az IMF az idén az uniós tagországokban, és Szerbia kivételével a volt Jugoszlávia országaiban is negatív, vagy két százalék alatti pénzromlással számol. Keletebbre viszont ennél jóval magasabb, Oroszországban és Ukrajnában egyenesen kétszámjegyű infláció várható.

Gyenge hitelezés, visszafogott befektetései kedv

Az egész térség számára közös kihívásként azonosítja a dokumentum a magánszektor mérlegének egyelőre befejezetlen megtisztítását, ami gyenge hitelezést és enyhe befektetési kedvet okoz. A magánszektor adóssága a 2008-2009-es válság idejére az egész térségben megemelkedett, és csak a balti országokban volt tapasztalható azóta ezen a téren jelentősebb korrekció. Abban az országcsoportban a nem teljesítő hitelek aránya is a felére csökkent a 2009-es időszakhoz képest, míg Kelet-Közép- és Délkelet-Európában ez a mutató 2008 óta jelentősen romlott.

Másként alakult viszont a befektetések volumene a három térségben: a 2000-es évet bázisként tekintve Kelet-Közép-Európában 2008-ban annak nagyjából másfélszeresére rúgtak a beruházások, és némi ingadozás után nagyjából most is ezen a szinten vannak. A Baltikumban 2008-ra Kelet-Közép-Európához képest sokkal jelentősebb mértékben, a 2000-es szint háromszorosára bővültek a beruházások, és egy év leforgása alatt meredeken, ennek nagyjából a felére zuhantak. Délkelet-Európában is hasonló léptékű, de fokozatosabb és kevésbé meredek volt a beruházások visszaesése.