A Széll Kálmán terv 2.0 végrehajtásával két év alatt megfeleződik a gyógyszerkassza, ugyanakkor a tervben nincs nyoma az ennek hatásait kompenzáló támogatáspolitikai intézkedéseknek. Ez azt jelenti, hogy vagy a térítési díjat kell emelni, vagy a gyártókra terhelik az 50-60 százalékos árcsökkenést egy hatósági árral - hangsúlyozta Hankó Zoltán.
A kamara küldöttközgyűlése legutóbbi ülésén megállapította: vidéken már kritikus a gyógyszerellátás helyzete. Emellett a vaklicit nem megfelelő szabályozása már most is 10-20 olyan gyógyszernél okoz hiányt, amelyek a közgyógyellátásban kizárólagosan írhatók fel. Hankó szerint ez három okra vezethető vissza: egyfelől nagyon lazák a preferált referencia ársávba bekerülés feltételei, nem igazán megfelelő magának az ársávnak a definíciója, és nincs szankcionálva, ha a forgalmazó hibájából ellátási zavar keletkezik.
Ugyan a Széll Kálmán terv 2.0 közvetlenül nem tartalmaz gyógyszertári elvonásokat, ugyanakkor a bekövetkező árréscsökkenés kőkeményen érinti a patikákat - fogalmazott Hankó. A generikus árcsökkenés miatt a gyógyszertárak árrésvesztesége 2011 októbere óta már amúgyis 15-16 százalékos, amit annak tudatában érdemes értékelni, hogy a patikák negyede 2010 végén már veszteséges volt, a nagykereskedők felé fennálló tartozásaik pedig 2011-ben 66 milliárd forintot tettek ki. Egy évvel korábban az adósság 70 milliárd forint volt, a különbség azonban nem a javulásból, hanem abból adódik, hogy a nagykereskedők leírták a veszteségeiket.
A generikus ösztönzőprogrammal - a preferált készítmények forgalmazása után járó kompenzáció - kapcsolatban Hankó Zoltán elmondta, nem igazolódott az a félelmük, hogy ebből a pénzből a patikák nem részesülnek majd önhibájukon kívül, mert az első negyedévben a gyógyszertárak 90 százaléka hozzájutott a kompenzációhoz, ám ez összességében csak a kieső árrésbevétel felét fedezi.