A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről készült friss egészségügyi kutatás. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.
Káros egészségügyi szokások Magyarországon
- Dohányzás: a magyarok harmada (32 százalék) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is;
- Alkohol: a magyarok negyede (24 százalék) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki;
- Túlevés: a magyarok ötöde (21 százalék) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát;
- Social média: minden tizedik magyar (9 százalék) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol;
- Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8 százalék) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat;
- Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7 százaléka;
- Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot;
- Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot;
A kutatás szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37 százalék) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31 százalék), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47 százalék), Szerbia (42 százalék), Lengyelország (41 százalék), Csehország (41 százalék) és Románia (38 százalék) előznek meg minket.
Az alkohol a boldogság kék madara
Magyarországon a felnőttek 5 százaléka minden nap fogyaszt alkoholt, ez az európai átlaggal megegyezik. A heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24 százalék) elmarad az európai átlagtól (34 százalék) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46 százalék), Írországban (45 százalék) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42 százalék). Ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja, 25 százalékuk pedig hangulatjavító hatást, egészen konkrétan a boldogságot várja az alkoholtól.
Social média és gyógyszerek: a csendes függőségek
A magyarok a közösségi médiától kevésbé függenek: „csak” 9 százalék használja napi szinten túlzottan, az európai 15 százalékkal szemben.
Ugyanakkor sokan fordulnak nem vényköteles gyógyszerekhez, 8 százalék naponta bevesz például fájdalomcsillapítót vagy használ orrspray-t.
A munkahelyi stressz az oka mindennek
Míg Európa-szerte minden második válaszadó nyitott arra, hogy változtasson, addig Magyarországon ez az arány csak 41 százalék. A különböző függőségek hátterében közös tényezőként azonosítható a stressz. A magyarok közel fele szerint a munkahelyi feszültség enyhítése lenne a kulcs ahhoz, hogy egészségesebben éljenek, és ezzel Magyarország vezeti a vizsgált országok rangsorát.
A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a munkahelyi stressz az egészségtelen szokások egyik legfőbb fenntartója. Ez nem pusztán egyéni nehézség, hanem súlyos társadalmi probléma, amely hosszú távon növeli a krónikus betegségek előfordulását, rontja az életkilátásokat és akadályozza a testi-lelki jóllétet
– mondta a kutatás kapcsán Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Hozzátette: az a tény, hogy a vizsgált országok közül hazánkban a legmagasabb azok aránya, akik a munkahelyi stresszt okolják egészségkárosító szokásaikért, komoly figyelmeztetés. Az egészségesebb munkakörnyezet megteremtése nem választás, hanem sürgető közös felelősség.
Nálunk a legmagasabb azok aránya, akik szerint a munkahelyi stressz tartja őket fogva az egészségtelen szokásokban. A magánéleti stresszt okolja a magyar válaszadók 37 százaléka. Ugyanakkor a káros szokásainkhoz ragaszkodunk, hiszen a változtatási igény az átlagnál alacsonyabb. Barátoktól, családtagoktól vár támogatást az egészségtelen szokások elhagyásáért minden negyedik magyar és ugyanennyien (24 százalék) lennének nyitottak szakértői segítségre is.