Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi jelentése szerint jelenleg 767 672 magánszemély rendelkezik magyarországi állampapír-befektetéssel, ez 48 ezerrel kevesebb, mint 2024 végén. Bár a hivatalos adatok nominális értéken szép növekedést mutatnak, az ÁKK szerint pedig töretlen a bizalom, a tényleges piaci helyzet már korántsem ennyire rózsás.
Az adatok alapján egyértelműen feltételezhető, hogy a kamatforduló után sokan inkább eladták Prémium Magyar Állampapírjaikat (PMÁP), az így felszabaduló vagyonmennyiséget pedig inkább más befektetési formákba helyezték, vagy csak a folyószámlán tárolják.
Valószínűsíthető, hogy főként a PMÁP-tulajdonosok közül kerültek ki azok, akik teljesen kiszálltak az állampapírpiacról – év végén még 550 ezren voltak, így minden 11–12. befektető dönthetett a kilépés mellett. A PMÁP-állomány azóta körülbelül 7 ezer milliárdról 4500 milliárd forintra csökkent, részben visszaváltások, részben más típusú állampapírba való átváltások miatt.
Mi a helyzet az állománnyal?
Az ÁKK szerint az állampapírok lakossági állománya még nőtt is, 13 289 milliárd forintra, ami 397 milliárddal magasabb a tavaly év végi adatnál. Azonban ezek az értékek nominálisan értendők, azaz nem tartalmazzák az időközben kifizetett kamatokat és a papírok aktuális piaci értékét. Így előfordulhat, hogy egy befektető számláján névértéken ugyanannyi állampapír szerepel, ám valójában kevesebb pénzt tart a rendszerben.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piaci értéken követi nyomon az állampapírokat, és az ő adataik alapján
- 2025 első négy hónapjában 800 milliárd forint értékű lakossági tőke hagyta el az állampapírpiacot;
- a háztartások kezében lévő állomány április végére 13 134 milliárd forintra csökkent, ami közel egy éves mélypont.
A tehetősebbek fordultak más befektetések felé
A kiszállók között nem feltétlenül a kisebb megtakarítók voltak a dominánsak. Karagich István, a Blochamps Capital vezetője az Economx kérdésére elmondta: a 25 millió forintnál kisebb vagyonú befektetők jellemzően újra állampapírba fektették lejáró megtakarításaikat, ám mégis ők adják a 48 ezer távozó zömét és a megugró folyószámla-állomány is hozzájuk köthető, míg a magasabb PMÁP befektetéssel rendelkezők, akiknek természetes portfólió-eleme az állampapír, ugyan nem teljesen fordultak el ettől a formától, de a más eszközosztályokba távozó, illetve állampapírba nem visszaforgatott 1500–1700 milliárd forint nagy része – akár négyötöde is – az ő számláikhoz köthető.
Az értékesítési adatok is ezt támasztják alá: a 2023 végén tervezett 5023 milliárd forintos lakossági kibocsátásból 2025 első félévében csupán 3563 milliárdot sikerült teljesíteni, azaz mindössze 71 százalékot. Az új kibocsátások ellenére úgy tűnik, nem cél az egykori PMÁP-vásárlókat magas kamatokkal visszacsábítani, hiszen az inflációhoz kötött kötvények 1700 milliárd forintos kamatterhe túlságosan megterheli a költségvetést.
Ráadásul sok bankszámlán is ott heverhetnek az állampapírokból kivont összegek. Ezek azonban csak veszítenek az értékükből, amennyiben nem fektetjük be. A lakossági szegmensben – különösen a kevésbé vagyonosok körében – azonban rendkívül jellemző tendencia, hogy a bankszámlán, illetve készpénzben hever és veszít folyamatosan az értékéből a megtakarított vagyon, ez 2025 első negyedévében 23 000 milliárd forintos rekordösszegű állományt jelent, ami elképesztő lakossági pazarlás – hívta fel a figyelmet Karagich.
Inkább külföld?
Noha korábban a cél a lakossági forrásbevonás növelése és a devizakitettség csökkentése volt, az utóbbi időszakban az ellenkező irányba mozdultak a trendek. A lakossági finanszírozás aránya 28 százalékról 25,6 százalékra esett másfél év alatt, ez 2,4 százalékpontos csökkenés. Mindeközben az állam 4 milliárd dollárnyi devizakötvényt bocsátott ki, amivel a deviza aránya meghaladja a korábban kitűzött 30 százalékos plafont.
A prémium papírokból kimenekülő pénzek jelentős része befektetési alapokba áramlott. Az év első négy hónapjában több mint 586 milliárd forint friss tőke érkezett ezekbe az alapokba, ezzel a lakossági állomány 11 775 milliárd forintos csúcsot ért el. Külföldi alapokat és részvényeket is egyre többen vásárolnak, az április végi adatok szerint ezekből 4361,7 milliárd forintnyi van magyar magánszemélyek számláin, ami történelmi rekord.
Ez is adómentes, nem csak az állampapír
A kamatadó- és szocho-mentesség miatt a tartós befektetési számlák (tbsz-ek) népszerűsége is soha nem látott mértéket öltött. Három hónap alatt közel 67 ezer új számlát nyitottak, ezzel összesen több mint 453 ezerre nőtt a számuk.
Bár már 25 ezer forinttal is elérhető ez a megtakarítási forma, a jegybanki statisztika szerint elsősorban a tehetősebbek élnek vele. Az átlagos számlaegyenleg meghaladja a 14,5 millió forintot, és feltételezhető, hogy az ügyfelek többségének nem csak egy számlája van. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül ennyi ügyfélről van szó, sokan évente új számlát nyitnak, így párhuzamosan akár 5-6 tbsz-szel is rendelkezhetnek.
Miért is érdemes tbsz-nyitással megtakarítani? Itthon a befektetésből származó hozamra alapesetben 28 százalékos adóteher rakódik, a tbsz-szel ez három év után 18 százalékra, öt év után pedig 0 százalékra csökken, így a teljes megtakarított adó visszaforgatható a befektetésbe.
A Lightyear felmérése szerint a magyar befektetők mindössze 41 százalékának van tbsz-e, vagyis a többség továbbra sem részesül a potenciális hosszú távú előnyökből. A tbsz-szel 25 év alatt akár 40-szeresére növelhető a befizetett pénz, és ehhez elég kihasználni az adózási kedvezményeket és fenntartani a befektetést – derül ki a vállalat tanulmányából, amelyről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.