Itt van a  mesterséges intelligencia (AI), és el kell kezdenünk gondolkodni arról, hogy milyen jövőt szánunk ennek az innovációnak, például egy cég életében, hogyan tudjuk adaptálni – mondta a tizedik Health 2.0 konferencián Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

A nagy jóslatok

2025-ben számos interjúban és szakmai véleményben felmerült a kérdés, hogy mikor érhetjük el azt a pontot, amikor az általános mesterséges intelligencia (AGI) képességei legalább olyan fejlettek lesznek, mint az emberi intelligencia. Az AGI olyan mesterséges intelligencia rendszert jelent, amely képes bármilyen intellektuális feladatot elvégezni, amit egy ember is el tud végezni, beleértve a problémamegoldást, tanulást, kreativitást és érzelmi megértést.

Elon Musk, az egyik legismertebb technológiai vállalkozó és AI-rajongó, úgy véli, hogy már 2025-2026-ban megjelenhet egy olyan  mesterséges intelligencia modell, amely felülmúlja az emberi intelligenciát bizonyos területeken. Musk előrejelzései mindig nagy figyelmet kapnak, mivel aktívan részt vesz AI fejlesztések finanszírozásában és vitákban, ugyanakkor a megvalósulás időpontja körül még sok az bizonytalanság.

Dario Amodei, az Anthropic nevű AI-kutató cég vezetője, amely a mesterséges intelligencia biztonsági kérdéseire fókuszál, kicsit későbbre, 2026-2027-re teszi ezt az áttörést. Amodei az AI fejlesztések felelősségteljes és biztonságos alkalmazását hangsúlyozza, ezért előrejelzéseiben a robosztusság, megbízhatóság és szabályozás kérdéseit is figyelembe veszi.

Más későbbi időpontot jósol Demis Hassabis, a Google DeepMind alapítója és vezetője, aki egyben Nobel-díjas tudós is. Szerinte az AGI megjelenése 2030 és 2035 közé tehető, amikor a mesterséges intelligencia technológiák már olyan kifinomultak lesznek, hogy valóban átfogó, emberi szintű gondolkodásra lesznek képesek.

Ezek a különböző becslések tükrözik az AGI fejlődésének bizonytalanságát és az eltérő szakmai nézőpontokat. Míg néhány szakértő szerint az áttörés viszonylag közel van, mások óvatosabbak, figyelembe véve a technikai kihívásokat, az etikai és társadalmi kérdéseket, valamint a szükséges szabályozásokat.

A gondolkodási képesség is megjelent

2025 egyik legjelentősebb AI trendje az úgynevezett „gondolkodás képesség”, vagyis az, hogy a mesterséges intelligencia modellek több időt kapnak az átgondolásra, így konzisztens, átgondolt válaszokat tudnak adni. Ez a fejlődés pedig azt jelenti, hogy az AI nem csak gyors, de minőségi döntéseket is hoz, kevésbé hajlamos a véletlenszerű vagy ellentmondásos válaszokra – emelte ki Jakab Roland.

Emellett erős fejlődés tapasztalható az AI eszközhasználati képességeiben: a modellek már képesek hozzáférni különböző forrásokhoz, például az e-mailekhez, amelyekből konkrét információkat tudnak kinyerni és felhasználni. Ez lehetővé teszi számukra, hogy komplex feladatokat oldjanak meg, mint például releváns adatfeldolgozás, automatizált ügyfélszolgálat vagy személyre szabott ajánlások, sorolta a példákat a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

Ez a kettős irány – mélyebb gondolkodás és szélesebb eszközhasználat – új szintre emeli a mesterséges intelligenciák képességeit, és széles körű alkalmazását teszi lehetővé az üzleti életben, egészségügyben, oktatásban és más területeken egyaránt. 2025-ben tehát az AI már nem csupán beszélgetőpartner, hanem aktív, komplex információfeldolgozó és roblémamegoldó eszköz is.​

Azonban még vannak ellentmondások a rendszerben, emelte ki Jakab Roland. Példaként említette, hogy az AI még sokat hallucinál, mert például egy jó pizzaszósz recepthez előfordul, hogy ragasztót ajánl.

A példák között kitért arra is, hogy tavaly októberben jelent meg egy ágens alapú keretrendszer, amely olyan ügynököt alkalmaz, amely gyógyszermellékhatásokból és szakmai adatbázisokból képes kinyerni információkat, például gyógyszerösszeférhetetlenségekre választ adni, és kezelési ajánlásokat megfogalmazni. 

Az AI first science célja, hogy a mesterséges intelligencia automatizálja és felgyorsítsa a tudományos folyamatokat, így hatékonyabbá és innovatívabbá téve a kutatást. Ez a megközelítés egyesíti a gépi tanulás, az adattudomány és az interdiszciplináris kutatások módszereit a tudományos eredmények kibővítése érdekében.

Új dimenziók a betegellátásban is

A mesterséges intelligencia (AI) egyre nagyobb szerepet kap a terápiás döntéshozatalban, új dimenziókat nyitva a betegellátásban. Amikor egy páciens orvoshoz fordul, már nemcsak Google-t kérdezi, hanem az AI-alapú orvos véleményét is figyelembe veszi – mondta Horváth Veronika, a Richter Gedeon Nyrt. digitális innovációért felelős vezetője.

Kapcsolódó

Magyarországon például mintegy 200 ezer nő szenved endometriózisban, a policisztás ovárium szindróma (PCO) pedig minden hetedik nőt érint, akik közül 70 százalék küzd meddőséggel. Emellett a 35 év feletti nők negyede érintett miómában – hangsúlyozta Jaksity Kata, a Felelősen Magadért Egyesület elnöke. Ezek a betegségek nemcsak a nők életminőségét, hanem egy ország gazdasági teljesítményét is jelentősen befolyásolják, hiszen a reprodukciós egészség hatással van a munkaerőpiaci részvételre és termelékenységre.

Az AI nemcsak a pontosabb diagnózisban és kezelésben segít, hanem a terápiás folyamatok során is támogatja a döntéshozatalt. Az AI képes komplex adatok elemzésére, személyre szabott kezelési javaslatok kidolgozására, ezen túlmenően együttérzőbb, empatikusabb kommunikációt is nyújthat, ami javíthatja a páciensek terápiás élményét és motivációját. Ezáltal az AI forradalmasíthatja a terápiák hatékonyságát és hozzáférhetőségét, miközben segít csökkenteni az orvosokra nehezedő terheket és növeli a betegellátás minőségét.

Longevity, vagyis a hosszú élet titka

A hosszú élet (longevity) kutatásaiban is alapvető szerepet kap az AI. Kiss Richárd, a Medipredict orvosigazgatója szerint a modern technológiák a korai diagnózisokat és személyre szabott kezeléseket teszik lehetővé, hosszabb és egészségesebb életet ígérve a jövőben. A logevity tudomány jellemzően egészséges emberekkel foglalkozik, de a páciensek három százalékánál amikor elmennek vizsgálatra tumort találnak, öt százaléknál trombózis gyanút, négy százaléknál aneurizmát vagyis a páciensek 20 százalékánál olyan egészségügyi eltérést találnak, ami azonnali beavatkozást igényel – mondta Kiss Richárd, a Medipredict orvosigazgatója. Korábban ifj. Duda Ernő, az AI Summiton beszélt arról, hogy tíz év múlva lesz olyan gyógyszer, ami kifejezetten az öregedésre hat. Az életkor a legnagyobb kockázat, de ha a biológiai életkort ki tudják tolni, akkor a krónikus betegségek is később jelennek meg. Hozzátette, hogy globálisan már 700 különböző cég ötezer hatóanyag fejlesztésén dolgozik.

Személyre szabott ellátás

Az okos lelet után már virtuális klinikája is van a Synlabnak, erről Póda Tamás, a SYNLAB Hungary Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója beszélt a konferencián. Példaként említette, hogy amikor a betegek megérkeznek egy sztrádára az  egészségügyi problémájukkal, ott össze-vissza bolyonganak. A virtuális klinika irányt mutat a diagnózistól a cselekvésig, vagyis ez egy egészségügyi ellátótér, ahol a páciens megkaphatja azokat információkat, amire szüksége van. A Synlab 2022-es adatai szerint a magyar lakosság 40 százaléka krónikus beteg, a társadalom 40 százaléka egészséges, és 20 százalék aki még nem él valamilyen krónikus betegséggel. A cél, hogy az innovatív megoldás segítségével a lehető legrövidebb idő alatt eljuttassák a pácienseinket a pontos diagnózishoz.