A magyarországi magánerdők közel kétharmada osztatlan közös tulajdonban van, ami rendkívül megnehezíti a stabil gazdálkodást. Jelenleg a magánerdők 20 százalékánál nincs erdőgazdálkodó, további 20 százalék esetében pedig a formálisan nyilvántartott erdőgazdálkodó működőképessége időközben bizonytalanná vált, így ott nem folytatnak érdemi erdőgazdálkodást. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy a magánerdők egynegyedén az erdőgazdálkodás elavult jogcímen, úgynevezett "erdőgazdálkodási megbízási szerződések" alapján folyik, de ezek a szerződések - az erdőtörvény átmeneti rendelkezése értelmében - csak legfeljebb 2021 végéig maradhatnak érvényben.
A magán erdőgazdálkodás szerveződési lehetőségeinek új alapokra helyezését szolgáló jogalkotási folyamat az erdőtörvény 2017. évi módosításával kezdődött meg, majd 2020 első félévében fontos új jogszabályok megjelenésével folytatódott. 2021. január 1-től erdők esetében is jelentősen leegyszerűsödik az osztatlan közös tulajdon felszámolása. A tulajdonosi igényekkel valamint az erdőgazdálkodás sajátosságaival összhangban álló új lehetőségekkel egészülnek ki továbbá a magánerdőkre alkalmazható földhasználati jogcímek.
A háttérszabályok közül kiemelendő, hogy az erdőgazdálkodás szakmaiságának növelése céljából a magánerdőket a továbbiakban - erdőgazdálkodási haszonbérlet, erdőgazdálkodási integráció és erdőkezelés jogcímeken - csak erdészeti szakmai vállalkozások használatába lehet adni. A szabályozás - az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény megújításával - várhatóan a közeljövőben tisztulhat le.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárminisztériummal (AM) és az erdészeti szakmai szervezetekkel együttműködve tájékoztatási kampányt szervez annak érdekében, hogy a változásokra mindenki időben felkészülhessen. Ennek keretében kiadványok készülnek, valamint személyes és online csoportos tájékoztató fórumokat is tartanak a szakmai szervezetek az érintettek számára.