Az orvosok jelentős része, közel kétharmada depressziós tüneteket mutat, ez ötezer orvos válaszai alapján derül ki egy kutatásból, amit a Magyar Orvosi Kamara (MOK) készített még 2024-ben – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusán. A szimpóziumon az orvosok mentális egészsége volt a téma. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is készített egy tanulmányt, szintén az egészségügyi dolgozók mentális állapotára fókuszáltak. A WHO szerint Európában minden harmadik orvos és ápoló depressziós, Magyarországon pedig még súlyosabb a helyzet: tízből négy egészségügyi dolgozó küzd mentális problémákkal.

Nem rózsásak a magyar adatok

Magyarországon magasabb a depressziós dolgozók aránya, mint az EU-ban. A tagországokban a mentális gondokkal küzdő orvosok aránya 28 százalékot tesz ki, szemben a hazai 39 százalékkal. A magyar adat a negyedik legrosszabb az EU-ban.

Szorongásról nagyságrendileg ugyanolyan arányban számoltak be a magyar orvosok és ápolók, mint európai kollégáik 22 és 21 százalékuknál vannak problémák.

A WHO adatok szerint a  hazai egészségügyi dolgozók kevesebb mint fele (46 százalék) számolt be jóllétről, ennél csak a lengyel és a portugál adat rosszabb és a felmérés adatai szerint az egészségügyi dolgozók többségét érte valamilyen erőszak az elmúlt egy évben.

A probléma nagysága arra utal, hogy csúcsra van járatva a hazai egészségügyi rendszer, az orvosok rengeteget túlóráznak, krónikus munkaerőhiány van az egészségügyben,  a kollégák még a szabadságukat sem tudják kivenni, még akkor sem, ha erről a Kúria már döntött – tette hozzá Álmos Péter. 

Hangsúlyozta az orvosi kamara vezetője, hogy a kollégák többségének olyan munkakörnyezetben kell dolgoznia, ahol nem tudja ellátni olyan minőségben a munkáját, amit ő morálisan megfelelőnek ítél. Ezért a probléma pedig már egy közegészségügyi kérdéssé vált. 

Nemzetközi kutatások szerint a problémás alkoholfogyasztás a magyar populációban a lakosság 6,2 százalékát érinti. Az orvosi hivatással járó krónikus stressz növeli a problémás alkoholfogyasztás kockázatát az orvosok körben is

– mondta Csabai Orsolya pszichológus, aki az orvosok problémás alkoholfogyasztásáról készített egy felmérést. 

Kiemelte, hogy nemzetközi adatok szerint Svájcban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, valamint Dániában is kiemelkedően magas az orvosok körében a problémás alkoholfogyasztás. A magyar kutatásból, amiben 1380 orvos nyilatkozott, az derült ki, hogy a válaszadók több mint 91 százalékának nincs problémája az alkohollal, 8,9 százaléknál viszont mutatkozott problémás alkoholfogyasztás. A válaszadók 0,7 százalékánál káros alkoholfogyasztás jelentkezett, és az orvosok 0,1 százaléknál pedig valószínűsíthető az alkoholfüggőség – tette hozzá Csabai Orsolya.

A szakterületek szerint a sebészet, a belgyógyászat és a fogorvostan szakterületén dolgozó orvosok között mérték a legmagasabb adatokat, a legalacsonyabb arányt pedig a háziorvosoknál azonosították. 

Évtizedes finanszírozási problémák

A pszichoterápia finanszírozásával kapcsolatban, egy munkacsoportot hoztak létre pár hónappal ezelőtt, ahol az egyetemi klinikák szakértői a Pszichoterápiás Tanács Szövetsége és a szakmai kollégium tagjai is részt vesznek – mondta Terenyi Zoltán a konferencián. A pszichoterápia bizonyítottan hatékony eljárás, tette hozzá Égerházi Anikó, a terápiára járó betegek között kevesebb a kihagyott munkanapok száma, ez pedig hasznot jelent a gazdaság számára is. 

Már több mint három évtizede szembesül a pszichoterápiás szakma a finanszírozási gondokkal. A mai szcéna kettéhasad, van az állami ellátás és a magánellátás, ami viszont nagyon jól működik, mert ott reális áron tudják az ellátást igénybe venni a páciensek. Úgy tűnik, a finanszírozókat nem érdekli, hogy a pszichiáterek mennyire hasznos munkát végeznek az állami ellátásban.

Az állami egészségbiztosító évente 100 ezer órát finanszíroz, a magánellátásban közel kétmillió órát rendelnek a pszichoterapeuták – hangzott el a szimpóziumon, ami a pszichoterápia finanszírozásával foglalkozott.

A magánpszichoterápiában egyesek számára nagyon magasak lehetnek az ülésenkénti díjak, például egy 50 perces ülés ára már 20 ezer forintnál kezdődik.  Németországot nevezték meg az egyik legpozitívabb példaként, ahol a pszichoterápiás ellátás jól szervezett és sokak számára elérhető, akár a család vagy csoport terápiát is finanszírozza az egészségbiztosító, nincs önrész vagy limitált ülésszám; a terápia hossza során általában 50 ülést finanszíroznak.