Európa legjobb egészségügyi rendszerét akarják kiépíteni, ehhez pedig az kell, hogy emberközpontú legyen a betegellátás, még a mostaninál is jobban – ezzel kezdte egyórás előadását Pintér Sándor belügyminiszter, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

A magyar egészségügyi rendszer modernizálásához, a magyar egészségpolitika céljainak megvalósításához pedig társakat keres.

De azt hangsúlyozta a belügyi tárca vezetője, hogy nem tud és nem is akarok gyógyítani, szervezni szeretne. 

Az elmúlt nyolc évben a járóbeteg-szakellátásban 430 millió betegellátás valósult meg, a fekvőbeteg-ellátásban pedig 16 millió ellátás volt, 1600 milliárd e-receptet írtak fel az orvosok, és 40 millió beutalót töltöttek ki, idézte a belügyminiszter az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatait.

Fontos a minőségi betegellátás az egyenlő hozzáférés biztosítása, az alapellátástól a kórháziakig. Ehhez pedig egységesített rendszer kell, aminek az alapjait letették, egy standardizált rendszer tudja biztosítani a megfelelő betegellátást, és ehhez korszerű irányításra van szükség, amihez nélkülözhetetlen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása  is.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az orvosképzés kiváló Magyarországon, nagy tudású orvosi kar áll rendelkezésre. Egységes egészségbiztosítási rendszer van, és ezt egy informatikai rendszer is támogatja, utalt a belügyminiszter ez EESZT-re. Az e-MedSolution rendszer, vagyis az egységes informatikai rendszer pedig már egyre több kórházban működik, és arra kérte a kórházak vezetőit, hogy az e-MedSolution rendszert fejlesztéséhez az intézmények folyamatosan fogalmazzanak meg javaslatokat. Átalakították a kórházak finanszírozási és gazdálkodási rendszerét is, egységes raktározást és eszközfelhasználás építettek ki. 

Az e-beutalók használatára ösztönözte a jelenlévőket, mert még mindig az orvosok tíz százaléka ezt nem hajlandó használni. És arra is felhívta a figyelmet, hogy az EESZT-ben a kórházak csak az e-beutalók 20 százalékát zárják le.

A digitalizáció jelentősen segítheti az orvosok és szakdolgozók munkáját is. Az orvosi hibák 42 százaléka az ágy melletti ellátásban történik. Ezek csökkentése miatt fontos, hogy már 82 intézményben működik az ágy melletti ápolási rendszer, 801 ápolási tevékenységgel. 

A kórházban hagyott csecsemőket nem hagyják magukra

Szociális ellátás és a gyógyító tevékenység szétválasztása az egyik legnehezebb feladat. Felidézte, hogy több mint 300 csecsemő van a kórházakban, akiket otthagytak a szüleik.

A belügyminiszter azt ígérte, hogy december 31-e és jövő év március 31-e között valamennyi csecsemő ellátását meg fogják oldani.

Beszélt az alapellátás problémáiról is és kiemelte, hogy nincs elég háziorvos, sok a helyettesítés, nagyon sok a betöltetlen praxis. Azt tervezik, hogy az orvosképzésben kötelező három hónapos háziorvosi gyakorlatot írnak elő, hátha valaki kedvet kap a háziorvosláshoz. 

Valamit kezdeni kellene a renitens betegekkel

Pintér Sándor beszélt arról is, hogy már 4,3 millióan töltötték le az Egészségablak applikációt, ami növeli a transzparenciát, és segíti a kapcsolattartást az állampolgárokkal az egészségügy területén. A Járóbeteg Irányítás Rendszerben (JIR) már 26 millió a publikált időpont van, ebből 14 millió időpontot foglaltak be a betegek, a háziorvosok pedig 140 ezer esetben foglaltak időpontot betegeiknek. 

Ugyanakkor van egy probléma, mert még mindig sokat kell várni a betegeknek mire sorra kerülnek, és még mindig sokan vannak azok is, akik nem jelennek meg a rendelésen a befoglalt időpont ellenére sem. 

Pintér Sándor elmondta, ő azt szorgalmazza, hogy a renitens betegeket szankcionálni kellene, de a politikusok óva intik ettől, azt mondják ez túl rendőrös gondolkodás.

Az orvosok jelenlétével kapcsolatban elmondta, hogy 1964 rendelőt ellenőriztek, a szakrendelők 53 százalékában nem volt betegellátás a rendelési idő első fél órájában. Volt olyan orvos, aki hamarabb hazament, 719 esetben, a rendelők 37 százalékában az utolsó fél órában sem volt orvos.

Az összesített adatok szerint a szakrendelők 16 százalékában sem az első, sem az utolsó fél órában nem volt ott az orvos a szakrendelésen.

2023-2025 között tíz vármegye 92 intézményben végeztek különféle vizsgálatot. 16 intézmény 54 osztályán 710 orvos jelenlétének ellenőrzésekor az derült ki, hogy az orvosok 47 százaléka nincs jelen. A szakrendeléseknél is hasonló problémákat tapasztaltak. Ezek elgondolkodtató adatok – tette hozzá a belügyminiszter.

Kapcsolódó

Létrejött a kormányzati személyügyi döntéstámogatási rendszer is, míg korábban a pandémia alatt nem voltak adataik arról, hogy hány orvos dolgozik a betegellátásban és hol vannak szolgálatban, most egy központi személyügyi rendszerben mindent látnak.

Jól állunk a szürkehályog-műtétekkel

Beszélt a várólistákról is, példaként említette, hogy a szürkehályog-műtétek esetében az Európai Unióban a top háromban vagyunk, ugyanakkor egy ultrahang vizsgálatra 30-38 napot kell várni, ez pedig túl sok. Most vettek 31 új ultrahang gépet, a CT és az MRI-gépeknél pedig a 12 évnél régebbi eszközöket lecserélték.

Beszélt arról is, hogy sokan kiesnek majd az NB1-ből, mert már mérik a kórházak és a főigazgatók teljesítményét is. Azért mert valaki kiváló agysebész, az nem jelenti azt, hogy egy kórházat is kiválóan el tud vezetni. Az ellenőrzési rendszer fontosságát hangsúlyozta, mert ha ez nincs, akkor nem fogják tudni, hogy az elképzeléseik szerint működik-e egy kórház. Erre minden kórházban szükség van, mert ez tud rávilágítani a veszély pontokra.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ahhoz, hogy egyforma legyen a verseny egyforma szintről kell indulni. Állománytáblákra van szükség, amelyek a betegellátás létszámához kötődnek. A fetisizált ágyszámot figyelmen kívül kell hagyni, az a fontos, hogy hány beteg van az intézményekre rábízva.

A betegek számára az azonos betegérdekek, azonos ellátási színvonal és azonos hozzáférés garantálása a legfontosabb.

Az egészségügy gazdasági hatásaival kapcsolatban elmondta, hogy az egészséges életévek emelésével a GDP 1-1,5 százalékos növekedése érhető el. A kórházi adósságokkal kapcsolatban pedig azt mondta, összesen 230 milliárd forinttal több jut a kórházak adósságrendezésére, ebből az összegből pedig 2026-ra 80 milliárd forintot át kell ebből delegálni. Arra is felhívta novemberben a kórházvezetők figyelmét, hogy ha azt tapasztalják az intézményeikben, hogy baj van, akkor azt jelezzék.