Több mint 1200 iskola, mintegy 220 ezer diák és több száz önkéntes pedagógus kapcsolódik be idén is a Pénz7 programsorozatába, amely immár tizenkettedik alkalommal segíti a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztését. A kezdeményezés mára nemcsak hazai, hanem európai összevetésben is kiemelkedő:

az elért tanulók számában Magyarországot az unióban már csak Hollandia előzi meg - a magyar iskolákban több diákot érnek el a témahét alatt, mint Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban együttvéve

- mondta el Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára.

A 2026. március 2–6. között zajló tematikus hét középpontjában ezúttal is a pénzügyi biztonság, a tudatos döntéshozatal és a felelős megtakarítás áll. A program mögött a Pénziránytű Alapítvány, a Magyar Bank szövetség, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Oktatási és Belügyminisztérium, valamint a Junior Achievement Magyarország szakmai összefogása áll. 

Magyarország az élmezőnyben

A pénzügyi ismeretek erősítése nemcsak oktatási, hanem társadalmi felelősség is, hiszen a jól képzett, tudatos állampolgárok növelik a háztartások stabilitását, a vállalkozások sikerességét, végső soron pedig az ország pénzügyi ellenálló képességét - mondta Balogh László. A Pénziránytű Alapítvány elnöke emlékeztetett:

a legutóbbi, 2023-as OECD-felmérés szerint Magyarország 39 ország közül a 4. helyen végzett a felnőttek alapvető pénzügyi ismereteinek szintjében, a felsőfokú végzettségűek körében pedig 92 százalékos teljesítménnyel az első helyen. 

A fejlődés ugyanakkor nem egyenletes: az ismeretek gyakorlatba ültetésében – az úgynevezett pénzügyi magatartás terén – még van tér a javulásra - ismerte el Balogh László.

Emlékeztetett: a Pénziránytű Alapítvány eddig több mint 4 millió példányban juttatott el tananyagot és munkafüzetet az iskolákhoz, amelyek digitális formában is elérhetők. Az alapítvány felelős a 2025–2026-os témahét tananyagainak kidolgozásáért, amelyek a pénzügyi biztonság témakörét dolgozzák fel négy korosztályra bontva, élményszerű, gyakorlatorientált formában.

Nem lehet elég korán kezdeni

Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi edukáció a tudatosság alapköve, amelyet már egészen fiatal korban érdemes elkezdeni.

Példaként a klasszikus marshmallow-tesztet említette, ahol kimutatták, hogy a gyerekek önfegyelme – ha nem eszik meg a kikészített pillecukrot, többet kapnak – hosszú távon a pénzügyek terén is tudatosabb magatartást hoz. 

A Financial Times értesülései szerint az Egyesült Királyságban 2028 szeptemberétől ötéves kortól kötelező lesz a pénzügyi alapismeretek oktatása. Ez is jelzi, hogy világszerte egyre korábban kezdődik a tudatos pénzügyi gondolkodás fejlesztése – Magyarország tehát a nemzetközi trendekkel összhangban halad - hangzott el a tájékoztatón.

Túri Anikó hozzátette: a tárca dolgozik az új, átfogó pénzügyi tudatossági stratégián dolgozik, amely a biztonságos döntések támogatására és a lakosság edukációjára épül. Céljuk, hogy a szabályozás, a fogyasztóvédelem és az oktatás egymást erősítve növelje a lakosság pénzügyi jólétét.

A kétmilliomodik diákot érik el

Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a Pénz7 sikere az együttműködésben rejlik: nem egy egyszeri pályázat, hanem országos mozgósítás, amelyben több ezer pedagógus, banki szakember és önkéntes dolgozik együtt. A pedagógusok jelentős része nem közgazdasági vagy pénzügyi szakon végzett, mégis elhivatottan vállalják a pénzügyi ismeretek oktatását.

A Pénz7 szervezői szerint ez is bizonyítja, hogy a pénzügyi nevelés valóban közös társadalmi ügy. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára összefüggésbe hozta a Pénz7 sikerét azzal, hogy a felmérések szerint az emberek mekkora része számít pénzügyileg edukáltnak. Európában ötből egy ember rendelkezik magas szintű pénzügyi ismerettel, Magyarországon a felmérések szerint az emberek harmadának nem okoznak gondot a pénzügyi alapkihívások.

A mostani 12. témahét során bizonyosan átlépjük a 2 millió elért fiatalt, így ha az a kérdés van-e értelme folytatni ezt a munkát, a válasz adatok alapján egyértelműen igen 

– hangsúlyozta Kovács Levente. A pénzügyi nevelés nemcsak oktatási, hanem nemzetstratégiai kérdés – mert minden tudatosan kezelt forint erősíti az ország gazdasági ellenálló képességét.