A Franklin Templeton Investment Fund, amely az ország legnagyobb hitelezőjének számító, a magyar állampapírok tizedét birtokló alapkezelő egyik Luxemburgban bejegyzett cége, vitatja, hogy a magyar állam jogszerűen követelt tőle még 2004-ben és 2005-ben osztalékadót - írja az Origo.hu. Az alapkezelő akkoriban magyar részvényekbe is fektetett, jól sáfárkodott, nyereséget termeltek a papírok, az állam a profit után 20 százalékos osztalékadót kért. A portálnak sem a NAV, sem az NGM nem nyilatkozott arról, hogy mekkora összegről van szó. Az NGM arra a kérdésre sem válaszolt, hogy kíván-e peren kívül megegyezni. (Képünkön Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets Group ügyvezető elnöke.)

A Templeton szerint a 2004-2005-ös magyar adószabály ütközött az uniós joggal, diszkriminatív volt, a külföldi cégeket hátrányosan érintette, sértette a szabad tőkeáramlás alapelvét. Az ügy idén tavasszal került az Európai Bíróság (EB) elé.

Az említett években az volt a szabály idehaza, hogy ha egy magyar cég fektet másik itteni cégbe, és a nyereséget kiveszi (osztalékot vesz fel), nem kell osztalékadót fizetnie. Ha azonban egy külföldi bejegyzésű cég fektetett magyar cég részvényeibe, annak már kellett adót fizetnie. Csak akkor mentesült a külföldi cég ez alól, ha a befektetését legalább két évig tartotta, illetve legalább 20 százalékos tulajdonosa volt a magyar cégnek.

A nagy alapkezelőknek - így vélhetően a Templeton-alapnak is - viszont más a befektetési horizontjuk. Inkább rövid ideig, hetekig, hónapokig tartják a részvényeket, ritkán ülnek évekig a befektetésen. Ráadásul nem szeretnek egy-egy részvényből túlságosan bevásárolni, aligha érik el a 20 százalékos küszöböt.

A portál szerint a Templetonnak jók az esélyei, hiszen az EB már több, az adózóknak kedvező döntést hozott osztalékadóval kapcsolatos, a magyar helyzethez többé vagy kevésbé hasonló ügyekben, amelyekben a külföldi bejegyzésű adóalanyt hátrányosan különböztette meg az adott uniós tagállam egy belföldi adózóval szemben. Az Európai Bíróság ítéletein felbuzdulva ráadásul több külföldi bejegyzésű, de pénzét Magyarországon fialtató vállalkozás is úgy határozott - a Templetonhoz hasonlóan -, visszakéri a magyar államtól a 2004-2005-ös működésével kapcsolatban levont osztalékadót. A magyar bíróságok többségében a vállalkozásoknak adtak igazat, azonban az adóhivatal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy a Kúriára került. A Kúria azonban nem döntött, inkább az Európai Bírósághoz fordult.

Az EB-n még nem tárgyalták a Templeton-ügyet, szakértők ebből is kiindulva azt gyanítják, idén még nem valószínű a döntés. Ha Budapest veszít, elképzelhető, hogy mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, és nemcsak azt az esetenként pár tíz- vagy százmillió forintnyi, korábban levont adót kell visszaadnia. Az EB korábbi gyakorlata alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy kamattal növelten jár vissza a levont adó, ami hat-hét évre visszanyúló ügyeknél akár a befizetett adót is meghaladhatja.