Orbán Viktor miniszterelnök óév végi vagy újév eleji nemzetközi sajtótájékoztatója 2019 óta már egyfajta hagyománnyá vált, ezeken az eseményeken a miniszterelnök több órán keresztül áll az újságírók rendelkezésére minden témában.

A kormányfő emlékei szerint a rendszerváltás óta az idei volt Magyarország legnehezebb éve. Ebben az évben pedig Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott – mondta el Orbán Viktor az év utolsó kormányinfóján a Kármelita Kolostorban Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter valamint Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár társaságában. 

Orbán Viktor hagyományos évértékelő beszédében pontokba szedte, hogy Magyarország miért ért el rendkívüli teljesítményt 2022-ben: 

  1. Stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából Magyarország az első helyen áll, mert a rendszerváltás óta egyetlen előrehozott választást sem tartottak az országban, szemben az összes többi európai állammal. A miniszterelnök szerint az idei parlamenti választás nem csupán egy kormány megválasztása volt, hanem szabadságharc is egyben, hiszen Magyarország függetlenségét ismét sikerült megvédeni a nemzetközi színtéren. Orbán Viktor hozzátette: az is felértékeli a magyar választási eredményeket, hogy Brüsszel egy baloldali liberális kormányt szeretett volna az ország élén látni. 
  2. Kimaradtunk a háborúból, ami azért is fontos, mert sok magyar él Ukrajnában. 
  3. A migrációval szemben továbbra is álltuk a sarat. Az egyetlen ország vagyunk, amelyet délről és keletről ér migrációs nyomás. A déli határokon több mint 250 ezer illegális határátlépést hiúsítottak meg a határvadászok.
  4. 7-ről 17 milliárd euróra nőtt a magyar energiaimport költsége 2022-ben – ezt az összeget úgy teremtettük elő, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudtuk tartani. 
  5. Havonta 450 eurós rezsitámogatást nyújt a kormány minden magyar családnak. 
  6. Megőriztük a munkaalapú gazdaságot, ami azt jelenti, hogy sosem dolgoztak annyian, mint most: a magyarok 74,6 százaléka dolgozik jelenleg. 
  7. Választási évben csökkentettük a költségvetési hiányt, úgy hogy 13. havi nyugdíjat is tudtunk folyósítani. 

"A liberális világ hungarófóbiája"

Orbán Viktor szerint le kellett küzdeni a liberális világ hungarófóbiáját Brüsszelben. 2023-ban is a legfontosabb lesz kimaradni a háborúból és az európai recesszióból. Az egy számjegyű infláció a cél 2023-ban.

Szuverenitás, szabadság, teljes foglalkoztatás és a családok támogatása

– ezek maradnak továbbra is a kormányzat prioritásai.

Az Európai Parlament korrupciós botrányára vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: ez rossz hír az uniós tagállamok számára, mert rombolja annak a közösségnek az erejét, amelyhez mi is tartozunk. Ugyanakkor a történtek is igazolják, hogy nem volt megalapozatlan az arról szóló magyar parlamenti határozat, amely arról szól, hogy magyar szándék szerint oszlassák fel jelenlegi formájában az Európai Parlamentet. Helyette pedig választott nemzeti parlamentekben választott képviselőket kellene oda küldeni.

A határkerítéssel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, ugyan a kerítés nem zár légmentesen, azaz nem tökéletes, ám ha összevetik a beszivárgás jelenségét azzal, hogy 2015-ben még százezrek masíroztak be gond nélkül az országba, a különbség nyilvánvaló. Vagyis a kormányfő úgy értékeli, hogy egyáltalán nem okafogyott a határkerítés. 

Orbán Viktor a határvédelem érdekében tett előrelépésként sorolta fel, hogy:

  • felállítottunk egy teljesen új, csak határvédelemmel foglalkozó szervezetet, ők a határvadászok;
  • ünneplik Horvátország schengeni tagságát, mert ez lehetővé teszi, hogy élőerőt vezényeljek a horvát határról a magyar-szerb határra;
  • megegyeztek a szerbekkel és osztrákokkal, hogy a szerb-magyar határon erős védelmet az észak-macedón-szerb határra tolják, megerősíthetik a szerb-bolgár határt is.

Ukrajna anyagi támogatása

Orbán Viktor szerint a jó megoldás az lett volna, ha meghatározzuk, hogy mennyi pénzt adunk Ukrajnának, és ezt mindegyik tagállam a saját költségvetéséből fedezi. E helyett adósságközösséget hozott létre az EU, ami a kormány szerint felelőtlenség.

Mi nem akarunk adósságközösségbe kerülni hatalmas költségvetési adósságot felhalmozó országokkal. A fel nem használt pénzek elutalása Ukrajnának elfogadható metódus, de ez sem a legjobb. A 18 milliárd euró nem lesz elég nemhogy 2023-ra, de még erre az évre sem. Ezt a pénz Ukrajna sosem fogja visszafizetni, ezt mindenki tudja – jegyezte meg a kormányfő.

A második világháború jutalma ugyanaz volt a lengyeleknek győztesként, mint a magyaroknak vesztesként. Erős barátság fedezete ez a lengyel-magyar kapcsolatokban. A legfontosabb stratégiai kérdésekben egyetértünk, de máshogy tekintünk az orosz-ukrán háborúra. Az ukránok a saját szabadságukért harcolnak hősiesen, de Magyarország biztonságára ez nincs hatással, ahhoz a NATO kell és a saját hadseregünk. 

Nix ugribugri az energiaáraknál és a pedagógusoknál

Havi 144 köbméterig kedvezményes áron kapja a lakosság a gázt: ez a rendszer marad jövőre is, a magyar háztartások 75 százaléka a rezsivédett rendszeren belül fog maradni. "A mostani szerkezetet fenntarthatónak véljük. A magyar energiaárak alapelve a nix ugribugri, ami sokkal jobb, mint a piaci árakhoz folyamatosan alkalmazkodó árrendszer" – fogalmazott Orbán Viktor. 

Az MTA állásfoglalását nem akarta minősíteni a miniszterelnök, ám olyat még nem látott, hogy az akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányzatot. "A sztrájknak van kialakult törvényes rendje, a tiltakozás törvényes formáit pedig be be kell tartani. Az állami alkalmazottakkal be kell tartatni a törvényeket, és ez nem választás kérdése.

Az igazán fontos kérdés a pedagógusok béremelése. Mindenképp emelni kell a pedagógusbéreket 

 

– jelentette ki Orbán Viktor. 

 

"A pedagógus életpálya szerkezetét sok kritika éri, de az nem a kormány javaslata volt, hanem az akkori felek megállapodása. Elfogadhatatlanul alacsonyak a pedagógus kezdőbérek. Biztosan lesz 10 százalékos béremelés évente, a továbbiakhoz uniós források kellenek. Ha nincs támogatás 6 év kell a megoldáshoz, ha lesz, akkor mindössze három. A tiltakozás törvényes formáit kell választani, ha elégedetlenek a pedagógusok" – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor nem haragszik, megérti Matolcsy Györgyöt

Matolcsy György jegybankelnök december elején élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, amelyre reagálva Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdaság annyiban van válságban, amennyire az európai gazdaság válságban van. A háború és az elszabaduló energiárak minden európai államot a csőd felé terelnek. Nekünk azonban van egy tervünk arra vonatkozóan, hogy miként maradjunk ki a recesszióból. Sőt, jövőre is másfél százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány. 

A miniszterelnök elismerte, folyamatosan kapcsolatban van a jegybankelnökkel, és megérti Matolcsy György kiborulását, aki a Jegybank élén hatalmas nyomás alatt áll. A jegybankelnök jelenleg még Orbán Viktornál is nehezebb helyzetben van, ezért a miniszterelnök empatizál azzal, hogy a jegybankenök az utóbbi időben unortodox módon viselkedik a nyilvánosságban. 

Csak az a családtámogatási rendszer működik, amelyik hosszú távon és kiszámíthatóan működik. A babaváró hitel éppen ezért maradni fog – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint egy kivételében az összes eddig ismert családtámogatási forma egy kivételével megmarad. Ez az egy kizárásos alapon az év végével lejáró otthonfelújítási támogatás. 

Pintér Sándor a vezetéshez ért, az oktatáshoz nem

Pintér Sándor az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen – érvelt a miniszterelnök Pintér Sándor személye mellett az oktatásügy élén. A gyógypedagógusok világát pedig belülről is látja Orbán Viktor, akinek az édesanyja is ennek a hívatásnak szentelte aktív éveit.

A Nemzeti Pedagógus Kar szakmai partnere lehetne a kormányzatnak, ezen van még mit javítani. Ha nem tartjuk be a jogszabályokat, nincs is miről tárgyalni. A 2006-os polgári engedetlenség példamutató volt.

Mi a különbség a mostani polgári engedetlenség és a 2006-os között? "A kordonbontások idején a gyülekezési törvényt sértette meg az akkori hatalom. Egy nyilvánvaló törvénysértésben volt az akkori rendőri kormányzat" – hangzott a kormányfői válasz.

Ha Paks2 működne, csak kérnénk egy kávét

"A jegybank felel az árstabilitásért, az elemzéseit elfogadjuk, de az ársapkára vonatkozó megállapításaiban kételkedem jogászként. Itt egy ősi szakmai véleménykülönbség van a bankárok és a politikusok között. Az árszabályozást a szegények érdekében vezettük be és nem a bankárok kedvéért" – jegyezte meg Orbán Viktor.

Még 2013-ban vagy 2014-ben döntöttek arról, hogy építsék meg Paks2-t annak érdekében, hogy csökkentsék Magyarország energiafüggőségét. Ezt a programot a miniszterelnök szerint mindenki folyamatosan elgáncsolta, köztük az ellenzék, majd Brüsszel. Orbán Viktor pedig nem tudta a projektet megvédeni.

Eredetileg 2023-ra tervezték Paks2 beüzemelését: ha most Paks2 működne, a jelenlegi helyzetben csak kérnénk egy kávét, Magyarország olyannyira független lenne energetikailag.

A paksi bővítéssel kapcsolatban a kormányfő azt is kihangsúlyozta: az unió részéről adódtak kísérletek, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos eszközök felkerüljenek a szankciós listára, ám ezeket Szijjártó Péter eddig sikeresen visszaverte.

Orbán Viktor kijelentette, hogy van érv az euróhoz való csatlakozás mellett, ám ő nem javasolja. Ez elsősorban az, hogy a valutaövezethez csatlakozás stabilitást jelenthet, ugyanakkor a miniszterelnök szerint lassítaná a valutaövezethez való csatlakozás a gazdasági növekedést. Orbán Viktor azt mondta: ha a magyar gazdaság növekedni és felzárkózni akar, akkor jobb, ha egyelőre az eurózónán kívül marad. 

Orbán-infláció, európai rekordinfláció

"Úgy tudunk segíteni az embereknek, hogy többet keressenek, hogy csökkentjük az adóikat. Az a kormányzat vállalt célja. A magyar adórendszer vonzereje, hogy a munkát terhelő adók a legalacsonyabbak. Ez egy adófilozófiai kérdés, amin nem akarunk változtatni" – mondta a kormányfő.

Tölgyessy Péter korábban egy interjúban úgy fogalmazott, hogy külön tétel a hazai rekordinflációban a kormányzat rossz gazdaságpolitikája, ezért az európai átlagot 6-7 százalékkal meghaladó pénzromlást nyugodtan nevezhetjük Orbán-inflációnak is. Orbán Viktor szerint megtisztelő Tölgyessy Péter megállapítása, de akkor térjünk majd vissza erre a kérdésre, ha majd egyszámjegyű lesz az infláció.

Jelentős külföldi hitelfelvételre szükség lesz jövőre is. Kedden erről tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály. Az IMF-hitel felvétele viszont nem jöhet szóba, mert az szuverenitási kérdéseket is érint.

Közép-Európában az IMF egy mumus, ami a szuverenitás elvesztését fémjelzi. A legjobb kamatozású, de a legrosszabb politikai feltételekkel adja a pénzt az IMF

– magyarázta a miniszterelnök.

Orbán Viktor alapvetően nem vállalt felelősséget azért, amiért kiemelkedő a magyar infláció. Szerinte az infláció több tényező eredménye. Ezek közt szerepel több is, amely érintheti a magyar kormányt. Az egyik az árfolyam kérdése, a másik az, hogy nem vagyunk az euróövezet tagjai, harmadik a magyar gazdaság teljesítőképessége, valamint az államadósságé. Ha egy jótündér egy varázsütéssel holnap megszüntetné egy az energiára vonatkozó szankciókat, a magyar infláció hirtelen akár a felére is csökkenhetne – jelentette ki Orbán Viktor. 

A költségvetést napokon belül, vagy akár már ma elfogadja a kormány, és ezt még az év elején beterjesztik a parlament elé. A mai kormányülésen döntés születhet a jövő évi költségvetésről. 

Orbán Viktor személyesen utoljára februárban beszélt Vlagyimir Putyinnal, amikor Moszkvában járt. Telefonon pedig akkor konzultált az orosz elnökkel, amikor szeptember elején eltemették Mihail Gorbacsovot. Arról azonban a magyar miniszterelnök nem kapott tőle információt, hogy Vlagyimir Putyin meddig akarja folytatni a háborút. 

Tanult-e a jogállamisági eljárásból a kormány?

Ez a jogállamisági építmény Orbán Viktor szerint elhibázott. A Rule of Law megvalósulásához definiált fogalmak és egységes sztenderdek kellenek, de ezek most megítélése szerint hiányoznak Európában.

Enélkül csak a Rule of Men valósulhat meg.

A külpolitikának szélesebb nemzeti alapon kell állnia

Völner Pállal nem találkozott az elmúlt két évben, de megkérdezné tőle, hogy van és hogyan áll az ügye. A Jobbik korábbi politikusai, Volner János és Bencsik János is a külügyben folytatja munkáját. Orbán ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Külpolitikát pártalapon nem lehet folytatni, ehhez szélesebb nemzeti alap kell. Ezek nem politikai döntések hanem szakmaiak. Remélem, hogy megállják majd a helyüket az új posztjukon."

Még mindig napirenden van a Fudan Egyetem ügye

A kínai televízió kérdésére válaszolva derült ki, hogy továbbra is napirenden van a budapesti Fudan Egyetem ügye.

„Meg vagyok róla győződve, hogy mivel Ázsia felemelkedik, ismerni kell a gazdaság keleti koncepcióját és tudását. Minden egyetem, képzés, professzor értékes, ami Ázsiából jön. Ott akarunk lenni a keleti világgazdaságban, ehhez nyelv, tudás és kapcsolatok szükségesek” – jelentette ki Orbán Viktor, aki üdvözölte, hogy folyamatosan érkeznek Magyarországra a kínai és a dél-koreai befektetések. Ezt a szériát a kormány nem szeretné megakasztani. 

Orbán Viktor beszélt a Dunaferr-ügyéről is: e szerint mentik, ami menthető. A Dunaferr és a Tungsram-dolgozókért annyit tudnak megtenni, hogy a környéken legalább annyi munkahelyet hoznak létre, amennyi veszélybe került. Orbán Viktor bevallotta, hogy a Dunaferr ügyénél zűrösebb ügyet még nem látott, már maga a tulajdonos beazonosítása gondot okoz, így például azt sem tudják, hogy az illető a szankciók hatálya alá esik vagy sem. Zajlanak a tárgyalások annak érdekében, hogy mentsék, ami menthető. 

Semmi különleges nem volt a nagy-magyarországos sálban – adta válaszul a miniszterelnök a horvát média kérdésére.

1100 éves ország vagyunk, történelmi szimbólumok vesznek minket körül. Ami engem illet, mindig világos különbséget teszek aközött, amit önök Nagy-Magyarországnak hívnak, és amit én történelmi Magyarországnak hívok. Ha elmegy valaki a magyar Parlamentbe, senki nem tiltakozik az ott található szimbólumok ellen. Sokkal jobb ötleteim lennének, ha provokálni akarnék – reagált Orbán arra a kérdésre, hogy provokáció volt-e a sál viselése.