Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) a tárcán belüli egyeztetés szintjén tart a pozitív adóslistáró szóló jogszabály, ami a bankok már nagyon várnak - tudta meg a NAPI Gazdaság. A bankok egy része pedig már meglehetősen türelmetlenül várja a magánszemélyek tartozásairól készített, úgynevezett pozitív adóslistát. Ennek megvalósítását az OTP Bank szakembereinek megítélése szerint már sokáig nem lehet megakadályozni.
Olcsóbbak lesznek a hitelek
A legnagyobb magyar pénzintézet úgy becsüli, hogy az elmúlt két évben akár 1-1,5 százalékponttal alacsonyabb lehetett volna a fedezetlen lakossági fogyasztási hitelek kamata, ha egy ilyen hitelnyilvántartó rendszer rendelkezésre áll. Katona József, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese úgy véli, igazi áttörést jelenthetne, ha végre létrejönne a pozitív adóslista. Megítélése szerint a nyilvántartás az ügyfelek számára a fedezetlen hiteleknél átlagosan 0,4-0,5 százalékpont kamat- és legalább ennyi költségkedvezményt jelenthetne, míg az ingatlanfedezetes ügyletek esetén 1-2 százalékpontnyi az azonnal elérhető előny. Az Inter-Európa Bank vezérigazgató-helyettese, Sebők Sándor szerint is biztosan csökkenhetne a kamat, ha a pénzintézetek teljes áttekintést látnának az ügyfelek eladósodottságáról, törlesztési képességéről és készségéről, ő viszont ennek mértékével kapcsolatban nem vállalkozott becslésre. Árazási hatásokra az Erste Bank is számít, de itt lapunk érdeklődésére inkább azt hangsúlyozták: az elsődleges cél mindenképpen az, hogy egyáltalán legyen egy ilyen rendszer. Nem mindenütt látják azonban ennyire egyértelműnek a következményeket. A K&H bank szakemberei szerint az adósnyilvántartó rendszer attól függően befolyásolja majd a kamatokat, illetve a problémás állományt, hogy milyen fokú és milyen adatokkal töltik fel az adatbázist (mekkora lesz a találati arány, pénzügyi tranzakciós adatokon kívül egyéb adatokat is nyilvántartanak-e). A CIB szerint az adóslista hatása a kamatokban valószínűleg csak igen lassan érvényesülhet, rövid távon bírálati kedvezményt, dokumentációs könnyítést jelenthet. Veress Zoltán, a Citibank lakossági hitelkockázati igazgatója azt mondta: ha lenne teljes nyilvántartás, a bankok azokkal fizettethetnék meg a hitelezési veszteségből származó többletköltségeket, akik korábbi késedelmeik és nemfizetéseik révén a többletköltséget okozták. A folyamatosan jó visszafizetőknek olcsóbb lehet(ne) a hitel, a folyamatosan hátralékkal küzdőknek drágább. Problémás a törvény?
Nem lehet, hogy az adatvédelmi kifogások győzedelmeskedjenek, azok nem életszerűek és formállogikai túlokoskodáson alapulnak - mondta Katona az ellenérvek kapcsán. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ugyanis emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság már többször kifejtette, milyen esetekben lehet korlátozni alkotmányos alapjogokat. A képlet világos: bármely alapvető jog korlátozása csak akkor lehet alkotmányos, ha más alapvető jog vagy kötelezettség érvényesítése érdekében történik, valamint e jog vagy kötelezettség oly mértékű közérdeket jelenít meg, ami valóban indokolttá teszi a jog korlátozását. További követelmény, hogy az előbbi két feltétel alapján meghatározott cél más módon nem érhető el, s maga a korlátozás alkalmas a cél elérésére. A pozitív adóslista esetében éppen a törvény megszületését indokolttá tévő, elérni kívánt cél nem magyarázható meg, hiszen bármely alapjog lényeges tartalmát sérti az a korlátozás, ami nem elkerülhetetlenül szükséges, és ha az is, a korlátozás által okozott jogsérelem az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. Péterfalvi szerint semmi sem bizonyítja, hogy a lista révén olcsóbb lenne a hitel, kevésbé adósodna el a lakosság, netán kisebb lenne a kamat. Ezek közérdekű célok, ám elérhetőek a jogok indokolatlan korlátozása nélkül is, például alaposabb hitelbírálattal vagy azzal, hogy az embereket átfogóan tájékoztatják a meggondolatlan hitelfelvétel következményeiről.
Alkotmánybírósághoz fordul a biztos?
A lista adatvédelmi szempontból is elfogadhatatlan: olyan emberekről szerepeltetnének információkat, akik rendben fizetik a tartozásukat, közben azonban nyilvántartásuk segítségével kitűnő adatbázist nyerhetnek a bankok. Ezzel párhuzamosan kiszolgáltatottabbá válnának a pénzintézetekkel való kapcsolatfelvételt illetően nem sok választási lehetőséggel bíró hiteligénylők, és az is igen nehezen ellenőrizhető, hogy ki férhet a személyes adatokhoz, használhatja fel azokat vagy akár kereskedhet velük. Olyan gyakorlati kérdések is felmerülnek, hogy a törvény visszamenőlegesen érvényes lesz-e, illetve miképp oldják meg az olyan helyzetet, hogy előbb a férj, majd a feleség adósodik el. "Nem az egyedüli és üdvözítő módja az eladósodás megakadályozásának, hogy alkotmányos alapjogot korlátozunk, miközben nincs egyértelmű bizonyíték - legalábbis eddig ilyet nem kaptam a bankoktól - arra nézve, hogy a korlátozás elkerülhetetlen" - mutatott rá Péterfalvi Attila. Arra a felvetésre, hogy külföldön működnek hasonló rendszerek, azt válaszolta: "ott nem jogszabály megalkotása révén, negatív adóslistából váltottak át pozitívba, hanem a piaci gyakorlat alakította ki a működő rendszert. Ha az ominózus jogszabály átmegy az országgyűlésen, haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulok" - figyelmeztetett a biztos.