Uniós összehasonlításban a fiatalok munkaerőpiaci és képzési részvétele kulcsfontosságú mérőszám, hiszen a 15–29 éves korosztály, amely sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban nem vesz részt – ők a NEET-fiatalok (Not in Employment, Education or Training) –, közvetlenül befolyásolják a régió hosszú távú gazdasági potenciálját – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a visegrádi országokat (V4) összehasonlító tanulmányában. Hozzáteszik: 2024-ben a visegrádi országok NEET-rátája vegyes képet mutatott.
Csehország 8,6 százalékos aránnyal már az EU 2030-ra kitűzött 9 százalékos célértékén belül teljesített, ezzel a régió élmezőnyébe került. Ezzel szemben Magyarországon a NEET-fiatalok aránya 10,9 százalék, Szlovákiában 10,7 százalék, Lengyelországban pedig 9,4 százalék volt, vagyis ezek az országok még elmaradnak a kívánt küszöbtől.
Mindezek ellenére a V4-országok mindegyike az uniós átlag, 11,1 százalék alatt maradt, ami kedvező irányú fejlődést jelez.
Az aktív részvétel terén – amikor a fiatalok vagy képzésben, vagy foglalkoztatásban vesznek részt – a V4-es országok továbbra is lemaradásban vannak. Míg az EU-átlag 2024-ben 17,6 százalék volt, a visegrádi országok átlaga csupán 10,8 százalék, és ezen belül mindegyik ország értéke elmarad az uniós szinttől. Ez arra utal, hogy bár a NEET-ráta mérséklődik, a fiatalok teljes körű gazdasági és képzési aktivitása még nem érte el az európai átlagot.
Összességében a V4 országai javuló trendeket mutatnak a fiatalok munkaerő-piaci és képzési részvételében, ám az EU által kitűzött 9 százalékos NEET-cél eléréséhez továbbra is célzott intézkedésekre van szükség. A régió versenyképességének erősítése érdekében a fiatalok képzésének és foglalkoztatásának ösztönzése kulcsfontosságú feladat a következő években.
Van még mit behozni
A 25–34 éves korosztály felsőfokú végzettsége az EU egyik kiemelt célkitűzése, amely szerint 2030-ra ennek az aránynak el kell érnie a 45 százalékot. 2024-re 13 uniós tagállam már teljesítette ezt a célt, köztük Lengyelország, ahol a fiatal felnőttek 45,7 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A többi visegrádi országban is nőtt az arány 2015 és 2024 között: Szlovákiában 5,9 százalékponttal, Csehországban 2,5-tel, Magyarországon pedig mindössze 0,2 százalékponttal. Ennek következtében 2024-ben Szlovákiában a 25–34 évesek 37,2 százaléka, Csehországban 33,5 százaléka, Magyarországon pedig 32,3 százaléka rendelkezett felsőfokú iskolai végzettséggel, mindhárom ország elmaradva az uniós átlagtól, amely ekkor 44,1 százalék volt.
A tanulási aktivitás szélesebb körét az élethosszig tartó tanulás mutatja: a 25–64 évesek körében az előző négy hétben bármilyen formában – iskolai keretben vagy azon kívül – képzésben részt vevők arányát veszi górcső alá a tanulmány. 2024-ben az EU-s átlag 13,5 százalék volt, míg a V4-országok részvétele ennél alacsonyabb maradt. Ugyanakkor a 2015 és 2024 közötti időszakban a lemaradás mérséklődött: a V4-országok átlagos elmaradása az uniós átlagtól 5,3 százalékpontról 2,8 százalékpontra csökkent, ami a régió fokozatos felzárkózását jelzi a felnőttképzés terén.
Kettős a kép
A visegrádi országok 2024-ben az Európai Unió gazdasági teljesítményének mintegy 11 százalékát adták.
A négy ország közül Lengyelország a legnagyobb, itt állították elő az országcsoport GDP-jének 57 százalékát, ami a térség súlyát és jelentőségét jól mutatja.
A V4-ek az EU egyik legdinamikusabban fejlődő régióját alkotják: 2015 és 2024 között gazdaságuk összességében 36 százalékkal nőtt, ami kétszerese az unió átlagos bővülésének. Minden visegrádi állam gyorsabb növekedést ért el, mint az uniós átlag, így a régió folyamatosan erősödik a kontinensen.
Ugyanakkor a KSH arra is felhívja a figyelmet, hogy az intenzív fejlődés ellenére az egy főre jutó GDP értéke továbbra is elmarad az EU-átlagtól.
2024-ben a négy ország együttes, átlagos fejlettségi szintje az uniós átlag 80 százalékát érte el. Az országcsoporton belül Csehország emelkedik ki, kiemelkedő fejlettségi szintjével. A V4-ek gazdasági növekedése tehát figyelemre méltó, ugyanakkor a fejlettségi különbségek miatt még van tere a felzárkózásnak az uniós élmezőnyhöz.