Az Országos Nyugdíjas Parlament az elmúlt években már többször kezdeményezte, hogy a 2013-ban eldöntött, díjtalan készpénzfelvétel – mára már hátrányossá vált – feltételei enyhüljenek. Az induló évben az átlagos nettó kereset havonta 150 800 forint, míg az átlagnyugdíj 118 000 forint volt. Ehhez igazodott a havi két alkalommal, maximum 150 000 forintos díjtalan készpénzfelvétel szabálya – írta közleményében a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. 

Időközben az átlagos nettó kereset havi 472 650 forintra, míg az átlagos nyugdíj 245 753 forintra nőt – érveltek, hangsúlyozva: 

A kialakult helyzet nagyon megterheli azt a 1 341 431 nyugdíjast, akik átutalással kapják meg a havi nyugdíj ellátmányukat.

655 129 nyugdíjas postai kézbesítést kér – jegyezték meg.

Az érdekvédelmi szervezet arra is kitért: „különösen nehéz helyzetbe kerülnek azon idős, alacsony nyugdíj összegű ellátásban részesülő honfitársaink, akiknek az élethelyzetükből, lakókörnyezetükből, és a hiányos közszolgáltatásokból adódóan szükségük van a készpénzre.”

„Megítélésünk szerint a hazai bankszektor 2024-ben keletkezett 2 007 milliárd forint összesített, konszolidált adózott eredményét csak kis mértékben terhelné meg a mindenkori átlagnyugdíj mértékéhez igazodó díjtalan készpénzfelvételi lehetőség” – írta a Nyugdíjas Parlament. 

Ítéletet mondott a nyugdíjszakértő: mást tanácsol a kormánynak a 14. havi nyugdíj helyett

Tiszta vizet öntött a pohárba nyugdíjkérdésben az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, aki a Tisza Párt sávos nyugdíjemelő javaslatát méltányosabbnak gondolja, mint a kormánypárt 14. havi juttatási ötletét. Karácsony Mihály az Economxnak kifejtette, mi lenne a baj a kormányzati plusznyugdíj alapvetően nem elvetendő ígéretével, és mennyibe kerülne egyik vagy másik, idősekre szabott kampányfogás az államkasszának. Bővebben >>>

Kapcsolódó