A magyar átlagnyugdíj 135 ezer forint a KSH legfrissebb adatai alapján, ez csaknem 30 ezer forinttal haladja meg a nettó minimálbért. Bár ez az érték átlagosan három százalékkal növekszik évente, az olyan mindennapi életben fontos termékek, mint például az élelmiszerek is az előző évhez képest akár 4-5 százalékkal drágulhatnak. Így nyugdíjasként egy nagyobb kiadás komoly kihívást jelenthet, főleg, ha az érintett nem rendelkezik semmilyen megtakarítással.

A magyar lakosság egy része rákényszerült arra, hogy újraértékelje a hosszú távú megtakarítások fontosságát 2020 tavaszán a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt, ám nyugalmasabb időkben hajlamosak vagyunk ismét elfeledkezni erről. Ugyanígy aktív keresőként sokan nem gondolnak a nyugdíjas évek nehézségeire sem. Idős korban számos olyan helyzet adódhat, amikor egy-egy kiadás miatt félre kell tenni a régóta dédelgetett terveket, sőt a mindennapi megélhetés kerülhet veszélybe - mondta Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője.

Kapcsolódó

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2018-ban kiadott demográfiai portréja alapján a nagyszülők többsége számára kiemelten fontos, hogy gondoskodjanak unokájukról: több mint kétharmaduk részt vesz az unokák ellátásában, felügyeletében. Csakhogy az OTP Öngondoskodási indexének eredményei alapján a szándékot nem feltétlenül követi anyagi felkészülés is: 2019 szeptemberében a magyar felnőtt lakosság 13 százaléka tervezte, hogy a következő 4-5 évben elkezd a gyermekei, unokái számára félretenni és csupán 9 százalékuk kezdett valóban megtakarításba az unoka vagy gyermek házasságkötésének céljából.

Az idősek gondozását a teljes munkaidőben dolgozó családtagok sokszor nehezen tudják megoldani, kiváltképp, ha egészségügyi ellátásra is szükség van. Az intézményesített idősellátás megoldás lehet, viszont az önkormányzati otthonoktól a magánotthonokig az árak széles skálán mozognak. A magas ellátási díj mellett az intézmények telítettsége is kihívást jelent.

Kérdés az is, hogy ki fedezi ezeket a költségeket. Az OTP kutatása alapján ugyanis a megkérdezettek mindössze 8 százaléka tesz félre saját időskorára, nyugdíjas éveire és 15 százalékuk tervezi, hogy a következő években elkezd félretenni szülei, nagyszülei anyagi támogatására.