Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint csak óvatosan érdemes hozzányúlni a nyugdíjkasszához, Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter már a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését tervezi. A nyugdíjkassza komoly kiadást jelent az államháztartás számára, azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Economxnak elárulta,
a jövő évben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés legnagyobb tétele lesz.
Ezt azzal magyarázták, hogy A 2026. évi költségvetési törvényjavaslat középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak, ezért jövőre is fenntartják a rezsicsökkentést és garantálják a 13. havi nyugdíj kifizetését.
Ezermilliárdos hónap
A kormányfőnek abban kétségtelenül igaza van, hogy óriási pénzek mennek a nyugdíjakra, és nem is egy kasszából.
Az NGM azt írta, hogy szeptember végéig, az államháztartási gyorsjelentésnek megfelelően, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 5510,2 milliárd forint került kifizetésre, ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapban szereplő nyugdíjkiadások (például öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátás, tizenharmadik havi nyugdíj) esetében 5004,3 milliárd forint, míg a különbözet (505,9 milliárd forint) nyugdíjszerű ellátásokra került kifizetésre a költségvetés egyéb kiadási előirányzataiból. Így a Nyugdíjbiztosítási Alapból szeptember hónapban az összes kifizetés 507,4 milliárd forint, melyből a nyugdíjkiadások összeg 506,7 milliárd forint.
Ha a költségvetés egyéb kiadási előirányzataiból kifizetett 505,9 milliárd forintot hozzáadjuk a Nyugdíjbiztosítási alap 506,7 milliárd forintjához, akkor
1012,6 milliárd forint nyugdíjakra fordított forrást kapunk egyetlen hónap alatt.
Hasonló a helyzet az augusztusi államháztartási mérlegben is, az itt szereplő 4504,2 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alap összes kiadását tartalmazza, ebből a nyugdíjkiadások összege 4497,6 milliárd forint, amely a nyugdíjszerű ellátásokkal, 457 milliárd forinttal kiegészülve 4954,6 milliárd forintot tesz ki. Így az augusztusi teljes tétel 960,7 milliárd forint.
Egyébként az NGM arról is tájékoztatta portálunkat, hogy a 30000 forintos élelmiszer-utalvány és a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés által közel 200 milliárd forint plusz juttatást kapnak a nyugdíjasok az év utolsó két hónapjában.
Guruló százmilliárdok
Az NGM államháztartási mérlege szerint tehát a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási kiadásai augusztus végéig 4497,6 milliárd forintban teljesültek, ami 215,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítési adatait. Az 5 százalékos kiadásnövekedést a januári inflációkövető nyugdíjemelés, valamint
az eltelt időszakban bekövetkezett létszámváltozás és cserélődés
együttes hatása eredményezte.
Február hónapban több mint 2 millió öregségi nyugdíjban és hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy részére folyósítottak 13. havi nyugdíjat. A 13. havi nyugdíj Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadása augusztus végéig 493,6 milliárd forint volt, ami 22 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában ezen a jogcímen teljesített kiadások összegét.
Az első nyolc hónap adatai alapján a nyugellátási kiadásokon belül a korbetöltött öregségi nyugellátások 5,6 százalékkal, a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja („nők 40”) pedig 3,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait.
Az öregségi nyugdíjban részesülők látszáma augusztusban kis mértékben növekedett, 1529 fővel haladta meg az előző év azonos időszakának létszámát. Az öregségi nyugdíjban részesülők létszámán belül a nők kedvezményes nyugdíjában részesülők (korhatár alattiak) létszáma a korhatárbetöltés, az újonnan belépők és az elhalálozás együttes hatásaként 4601 fővel csökkent a tavaly augusztusi adathoz képest, jelenleg 137551 fő veszi igénybe a „nők 40” kedvezményes nyugdíját.
A minisztérium adatai szerint az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege egy év alatt 12180 forinttal emelkedett, idén augusztusban 245366 forint volt.
Egyéb források...
Az államháztartási kimutatás szerint
- a Nyugdíjbiztosítási Alap 2025. évi költségvetése az ellátási kiadások támogatására 564,5 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz, ami 33,1 milliárd forinttal haladja meg az előző évi előirányzatot.
- A központi költségvetés 77,4 milliárd forintot biztosít az Alap részére pénzeszközátadás útján, míg további 487,1 milliárd forintot – a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium fedezeteként – címzett támogatás formájában. A 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium támogatásának előirányzatai év közben előirányzat-módosítás nélkül túlléphetők.
- A Magyar Államkincstár az ellátási kiadások támogatására a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2025. augusztus végéig 51,6 milliárd forint központi támogatást utalt át pénzeszköz-átadás jogcímen, ami 10,4 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakában nyújtott támogatás összegénél. A pénzeszköz-átadás a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési egyensúlyának biztosítását szolgálja.
- A 13. havi nyugdíj kifizetésének támogatására február hónapban 487,1 milliárd forint került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, ami 38,1 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakában ugyanezen a jogcímen nyújtott támogatás összegét.
Így nem meglepő, hogy a kormány legfrissebb, időseket célzó ígéretére reagálva Farkas András az Economxnak úgy érvelt, bár „nem ördögtől való a 14. havi nyugdíj ötlete”, de már „a 13. havinak sincs semmilyen járulékfedezete, tehát azt egyértelműen a költségvetés egyéb forrásaiból kell minden évben összekaparni”. A nyugdíjszakértő úgy számolt, hogy a Tisza javaslata is hasonló mértékben érintené a büdzsét. Ellenben felvázolt egy másik plusz nyugdíjjuttatási modellt, egy a régióból merített példa nyomán.