A kiskereskedelemben a munkavállók összetételét hagyományosan női dominancia jellemzi, a foglalkozatottak kétharmada nő, és ez meglehetős stabilitást mutat 2009 óta. Ami változik, az a szektorban foglalkoztatottak korösszetétele. A kiskereskedelemben dolgozók korfája idősödést mutat: a 25-34 évesek létszáma az ágazatban 2009-hez képest 2024-re 47 ezer fővel 73 ezer főre csökkent, míg a 45-54 éveseké 28 ezer fővel 105 ezerre, az 55-64 éveseké 19 ezerrel 53 ezerre nőtt. 

A kereskedelmi ágazat 557 ezer forintos átlagos bruttó bére 2024 III. negyedévében meghaladta:

  • az ingatlanügyletek;
  • az adminisztratív szolgáltatások;
  • az építőipar;
  • a mezőgazdaság;
  • az egyéb szolgáltatások és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban dolgozók bérét;
  • de több más ágazatétól elmaradt. 

A bérek dinamikája a szektorban nem mutat érdemi eltérést a nemzetgazdaság egészét jellemző adatoktól, 2021 első negyedéve óta a bruttó bérek 64 százalékkal emelkedtek a szektorban, miközben az országos átlag 66,2 százalék volt. 

Ez azonban csak az összkép, amely tartalmazza az összes kis- és nagykereskedelmi üzlet és üzletlánc adatait. A hat legnagyobb élelmiszer jellegű kiskereskedelmi láncot szemlélve azt látjuk, hogy a munkavállalók fizetése ebben a körben jóval magasabb, a bruttó átlagbér 2024 végén meghaladta az 595 ezer forintot, és mára minden bizonnyal meghaladta a 600 ezret is.

Az OKSZ felmérése szerint ebben a körben a bérdinamika a fent is megfigyelt 4 évben közel 80 százalék volt, ennek forrását a folyamatos hatékonyság javulás biztosította. A kereseteket pedig – a teljesség igénye nélkül – olyan béren kívüli juttatások egészítik ki mint: 

  • cafeteria;
  • jubileumi juttatás;
  • munkába járási támogatás;
  • 10-15 százalékos munkavállalói vásárlási kedvezmény;
  • SZÉP-kártya juttatás;
  • 13. havi fizetés;
  • kedvezményes banki és telekommunikációs szolgáltatási csomagok;
  • kedvezményes sportolási és üdülési ajánlatok;
  • online háziorvos és munkavállalóit támogató programok (7/24-ben hozzáférhető jogi, mentális és pénzügyi tanácsadás);
  • kedvezményes vásárlást biztosító vállalati kártya;
  • támogatás bizonyos megbetegedések esetére;
  • egészségbiztosítás;
  • friss zöldség-gyümölcs-folyadék biztosítása munkaidőben.

Ezek a gyakorlatok az egyes kereskedelmi láncoknál természetesen nem egységesen vannak jelen, de a legtöbbjük széles körben alkalmaz ilyeneket, amik számszerűsítve havonta akár 100.000 forint többletjuttatást is jelenthetnek egy átlagos keresetű dolgozó esetében. 

Magyarországon a termelékenységet tekintve az összes gazdasági ágazat közül a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás áll az élen az elmúlt 10 évben elért 30 százalék feletti növekedéssel, és ezzel alaposan hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdaság növekedjen. A vizsgált időszakban a termelékenység javulás meghaladta az uniós átlagot is (bár több régiós ország előttünk jár), ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a hatékonyságjavulás az elmúlt 3-4 évben jelentősen lassult a szektorban.

Ez utóbbiban nem kevés szerepet játszik az ágazatot terhelő megnövekedett adminisztrációs kötelezettség és adóteher. A ledolgozott munkaórára alapján számolt hatékonyságjavulást illetően a különadóval és speciális ágazati beavatkozásokkal terhelt kiskereskedelem több olyan szektort maga mögé utasított, ahol a kedvezőbb adókörnyezet mellett költségvetési támogatások is segítették a vállalkozásokat. A kiskereskedelemben a bolti univerzum átalakulása, így az online értékesítés térhódítása is emeli a hatékonyságot.

Iparági vélemények szerint a mostanában bevetett intervenciók, mint az árstop vagy árrésstop is a modern kereskedelmi csatornák felé tereli a vásárlókat, mert a kisebb láncok, franchise hálózatok és egyedi kisboltok árai az árrésstoppal sújtott kereskedőkhöz képest még látványosabbá válnak (leegyszerűsítve, egyre jobban megéri elautózni egy nagybevásárlásra a legközelebbi hiper- vagy szupermarketbe, diszkontba).

Ez tovább rontja a kisboltosok helyzetét, nem véletlen, hogy a GKI kutatása szerint 2025 tavaszán a kiskereskedelmi forgalom felét adó kisebb boltok tulajdonosainak 18 százaléka tervezi egy vagy több bolt bezárását, ami viszont számos településen az ellátásbiztonságot veszélyezteti. 

A GKI tanulmánya, és az OKSZ saját felméréseiből mindezek alapján az látszik, hogy a számos hatósági intézkedéssel terhelt kiskereskedelem a nemzetgazdaság egyik húzóágazatává válhatna, amely növekvő hozzáadott értékkel járulhatna hozzá a GDP növekedéséhez, a nemzetgazdasági átlagban is magas foglalkoztatása mellett a juttatások dinamikus növelésével, valamint kiterjedt hazai beszállítói körével is erősíthetné az ún. multiplikátor hatás kiteljesedését. Mindehhez a fejlesztéseket, innovációt támogató szabályozási környezetre lenne szükség. 

A szektort a kormányzat rendre felelőssé teszi az áremelkedések kialakulásában, miközben intézkedéseivel – például a kiskereskedelmi adóval 31,5 százalékra emelt áfa bevezetésével, plázastoppal – maga kényszeríti olyan helyzetbe, hogy kevesebb beruházást és a vásárlók érdekeit szolgáló akciót tudjon megvalósítani, és – akaratán kívül – kiszorítsa a kisebb kereskedőket a piacról.

Ez egy olyan paradoxon, amely gazdasági-, jóléti-, munkaerőpiaci- vagy más társadalomszervezési érvekkel nem oldható fel. 

A szerző Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.