A 400 módosító javaslat zöme pontosítás, illetve olyan javítás volt, amely elírásokat tett helyre az eredeti törvényjavaslatban. Kiegészítés, illetve valós módosítás kevés volt a kormány és a bizottság által is támogatott indítványok között.

Az eredeti szövegben szerepelt, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után a közös ajánlattevők személyében - ide értve a gazdasági társaság alakítását is - már nem lehet változás. A gazdasági társaság alakítása kikerült a szövegből. Így a közös ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta után is alakíthatnak közös társaságot a vállalt munkára. Ugyan ez vonatkozik a kétfordulós eljárásokra is, ahol az első fordulóra jelentkezés után is alapítható társaság.

A hirdetményeket a Közbeszerzési Hatóság teszi közzé. Ez egészül ki azzal, hogy a közzétételért beszedett igazgatási szolgáltatási díjat a hatóság a saját működésére köteles fordítani.

A javaslat felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetői nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban. Ez egészül ki a hűtlen kezeléssel, a hanyag kezeléssel, valamint a költségvetési csalással.

Az eredeti szöveg szerint ha a teljes munka egyes részeire is lehetett ajánlatot tenni, akkor az eredménytelenség csak az eredménytelenségi okkal érintett részre hat ki. A módosítás szerint az ajánlatkérő kinyilváníthatja azt, hogy ha akár egy rész is eredménytelen, akkor az egészet annak tekinti.

A kétfordulós eljárásban az eredeti szöveg szerint a pénzügyi, gazdasági, valamint a műszaki és szakmai alkalmasság mérlegelésével jutnak tovább a jelentkezők a második fordulóba. A módosítás kiveszi a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, így csak a műszaki és szakmai alkalmasság dönt a második fordulóba jutásról.

Több olyan módosító javaslat volt, amely visszaállította volna a Közbeszerzési Hatóság státuszát arra a szintre, amelyen jelenleg a Közbeszerzések Tanácsa működik. Vagyis a kormányhivatal helyett az Országgyűlés alá tartozó szervezetté alakították volna vissza, e javaslatokat azonban nem támogatta a bizottság - számolt be az MTI. A hatóság elnöke által kinevezendő döntőbizottsági tagok az eredeti közszolgálati jogviszony helyett kormánytisztviselői jogviszonyban tevékenykednek.