Ezúttal sem változott az irányadó kamatszint Magyarországon: 14 órakor jelentette be a Magyar Nemzeti Bank, hogy 6,5 százalékos szinten tartotta az alapkamatot.
Az MNB 2024 szeptember óta nem változtatott a monetáris kondíciókon. A piaci konszenzus egyöntetűen kamattartást várt, hiszen sem a külső, sem a hazai folyamatok nem támogatják a kamatcsökkentést, ami a közeljövőben is érvényes marad.
15 órakor jelent meg a kamatdöntés közleménye, illetve kezdődött Varga Mihály elnök tájékoztatója.
Az MNB az alábbiakkal indokolta, miért volt szükséges 6,5 százalékon tartani az irányadó kamatot.
Külső környezet
A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak. A globálisan meghatározó jegybankok értékelése alapján a külső inflációs környezet tekintetében felfelé mutató kockázat a nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, valamint a piaci szolgáltatások erős árdinamikája.
Lassít a Fed, a régióban vegyes a kép
A Federal Reserve 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját októberben, ugyanakkor a további kamatcsökkentésekre a korábbi várakozásokhoz képest lassabb ütemben kerülhet sor a piaci árazások alapján. Az Európai Központi Bank októberben nem változtatott a kamatkondíciókon, és a jegybank részéről nem várnak további kamatcsökkentést a piaci szereplők a következő ülésekre. A régiós jegybankok közül a lengyel 25 bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját, míg a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.
A magyar GDP adat kissé a várt alatt alakult
2025 harmadik negyedévében a hazai GDP 0,6 százalékkal bővült éves összevetésben, míg az előző negyedévhez képest stagnált. A beérkező adat enyhén elmaradt a szeptemberi Inflációs jelentés rövid távú előrejelzésétől.
Jelentős az árréssapka hatása az inflációra
Októberben az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak – írta az MNB. Ugyanakkor az árkorlátozó intézkedésekkel nem érintett iparcikkek és szolgáltatások körében továbbra is magas éves árindexek figyelhetők meg. Az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a beszerzési árakban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.
A hatósági árréskorlátozó intézkedések meghosszabbítása és az érintett termékkör kibővítése mellett az áremelkedés üteme az MNB várakozása alapján 2025 végére a toleranciasávba mérséklődik, és a jövő év elején átmenetileg tovább csökken. A 3 százalékos inflációs cél a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon.
Nem jó hír a magasabb deficitcél
Kormányzati bejelentés alapján a költségvetési hiánycél 2025-ben és 2026-ban is a GDP 5 százalékára emelkedik. A magasabb költségvetési kiadások a belső keresletre élénkítő hatást gyakorolnak, és nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését az előrejelzési horizonton - olvasható a közleményben.
Varga Mihály: nem ért véget az infláció elleni küzdelem
Az MNB elnöke a tájékoztatón arról beszélt, hogy a 4. negyedévben már élénkülhet a gazdasági növekedés. Ez jövőre további lendületet vehet, az erős hazai fogyasztás mellé felzárkózik az európai konjunktúra és a magyar export is.
Az inflációra áttérve Varga Mihály kiemelte, hogy októberben a szolgáltatások inflációja éves alapon 7,7 százalékkal emelkedett, de ez lényegében inkább a bázishatások következménye. Jó hír, hogy az éttermi szolgáltatások kiszűrésével mért élelmiszer infláció évi 0,8 százalék volt csupán.
A fő inflációs mutató átmenetileg a jegybanki toleranica-sávba is visszatérhet. De ennek ellenére sem ért véget az infláció elleni küzdelem. Az év eleje óta erősödő forint hatása fokozatosan jelenik meg a beszerzési árakban, ez lassú folyamat, de az MNB várakozásai szerint a jövő év eleji átárazásokkor ez jelentősebb hatású lehet.
Az infláció kezelésében kulcsszerepe van a forint trendszerű erősödésének, az év elejétől fogva több mint 6 százalékkal értékelődött fel a magyar deviza az euróhoz képest.
Érkezett kérdés arról, hogy a költségvetési lazításnak (deficitcél 5 százalékra emelése) milyen hatása lehet a 2026-os inflációs pályára. Erre majd a decemberi inflációs jelentésben szeretne kitérni az MNB.
Az Economx is írt arról, hogy a magyar kötvényhozamok már magasabbak a romániainál, amit a fundamentumok kevésbé indokoltnak. Varga Mihály szerint nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a hozamok kismértékű kilengéséből.
A pénzügyi védőpajzsról az MNB-nek nincs kommentárja, mivel kormányzati kezdeményezésről van szó, igaz, ezügyben a kabinet meghallgatta a jegybank tanácsait.
Így látta az elemző
Mindent egybevetve a mai ülés sem hozott újdonságot a jegybanki üzenetekben és kommunikációban. Maradt az óvatos és türelmes megközelítés, továbbra sincs jele annak, hogy a MT az elkövetkezendő időszakban napirendre tűzné a kondíciók alakítását. Még akkor sem, ha 2026 elején a középtávú cél körüli / alatti számokat is láthatunk majd. Bármilyen változtatásra csak a hatósági intézkedések kivezetése után van kilátás - írta Nagy János az Erste makrogazdasági elemzője.