Állítólag több mint 2500 milliárd forintot nyert azon a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy az elmúlt nyolc évben 3,1-ről 110 tonnára nőtt a jegybanki aranytartalék – mondta a YouTube-csatornájára feltöltött videójában Matolcsy György, az MNB korábbi elnöke.

A volt gazdaságpolitikus elmondása szerint 2017-ben Magyarország mindössze 3,1 tonna aranytartalékkal rendelkezett, melynek értéke 125 millió dollár volt. A 2018-ban elindított nyolcéves arany-felhalmozási program eredményeként 2025-re ez 110 tonnára nőtt, amelynek értéke 12 milliárd dollár lett.

Magyarország tehát egy 12 milliárd dollár értékű aranytartalékkal rendelkezik a Magyar Nemzeti Bankban. Természetesen megvan, ahogy ez a napokban ki is derült

– jelentette ki Matolcsy. Hozzátéve, hogy a százszoros értéknövekedés részben a mennyiség, részben pedig az arany árának 300 százalékos emelkedéséből adódott. Az aranytartalék növelését három szakaszra osztotta:

  • 2018-ban hazahozták a Londonban tárolt 3,1 tonnát, majd a tízszeresére, több mint 30 tonnára emelték,
  • 2021-ben további 63 tonnát vásároltak,
  • majd 2025-ben újabb 15,5 tonnát szereztek be.

Kiemelte, hogy összesen 5,8 milliárd dollárt fektetett be aranyvásárlásba a Magyar Nemzeti Bank, amely 12 milliárd dollárt ér és több mint 6 milliárd dollárt nyert az MNB, amely 2500 milliárd forintnak felel meg – írja az Index.

Az összeget azonban nem fizethetik be osztalékként a költségvetésbe.

Geopolitikai megfontolások, Matolcsy az orákulum

Az MNB korábbi elnöke szerint az aranyvásárlás stratégiai döntés volt, amelyet geopolitikai és nemzetstratégiai megfontolások vezéreltek. 2016 körül úgy látták, hogy egy kettős világrendszer alakul ki – egy nyugati dollár-alapú és egy keleti, kínai jüan-központú rendszer.  Az arany szerepe pedig felértékelődik ebben a szisztémában, és nemcsak mint pénzügyi-védelmi eszköz, hanem politikai és geopolitikai súlya is lesz a nemesfém tartaléknak. Mivel a magyar kormány erőteljes külpolitikát folytatott az Európai Unión belül, szükség volt egy „arany horgonyra”.

Nemzetstratégiai szempontból azért tartja fontosnak a lépést az MNB korrupciós botrányba keveredett vezetője, mert „az elmúlt hetven-nyolcvan évben, amikor tulajdonképpen csak azt engedték oda a tárgyalóasztalokhoz, akinek volt aranya”. Hozzátette, hogy Magyarország elsők között kezdte meg 2018-ban az aranyvásárlást, amelyet 2021-től már gyakorlatilag minden ország követett.

Ezzel a térségben egy főre eső aranytartalékban vezető pozícióba került, megelőzve Lengyelországot, Romániát és Csehországot.

A kettős világrendszer kialakulását 2050-re jósolja az unortodox magyar közgazdász. A nyugati világ megtartja a dollárra épülő rendszert, amelyet arany, kriptovaluták és jegybanki digitális valuták (CBDC) egészítenek ki, a BRICS országok pedig egyre jobban levállnak majd a dollárról. Magyarországnak szerinte olyan pénzügyi rendszerre van szüksége, amely folyosót ad a két világrendszer között – hasonlóan Dubajhoz, Szingapúrhoz, Budapest is lehet ilyen pénzügyi átjáró.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin mindenkire ráhozta a frászt, elszabadult az arany

A sárga nemesfém ára csütörtökön és pénteken 3000 dollár közelében mozgott, ami abszolút történelmi csúcsot jelent. A meredek áremelkedés hátterében több tényező áll, köztük a piaci félelmek és a geopolitikai feszültségek – világított rá lapunknak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője. Ezzel az arany ára mintegy 65 százalékkal ugrott meg két év leforgása alatt, azaz nagyon jól járt, aki tőzsdei vagy fizikai aranyba fektetett be. Bővebben >>>

Kapcsolódó