A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az európai adósságválság sok új tapasztalatot hozott magával, amelyeket mindenképp mérlegelni kell egy esetleges későbbi hazai eurózóna-csatlakozást megelőzően. A valutaövezet ugyanis fontos strukturális különbségeket fedett el és ezeket az elmúlt év eseményei felszínre hozták. Míg korábban mindenkit egységesen kezeltek a térségben, most már látszik, hogy az övezeti tagság önmagában nem jelent biztonságot. Sőt, akár még komolyabb problémákkal szembesülhetnek, mint az eurót be nem vezető országok − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Korábban minden kétség nélkül lehetett támogatni az euró bevezetését, hisz úgy tűnt, csak nyerhetünk vele. Az elmúlt években azonban komoly hátrányok váltak ismertté − véli hasonlóan Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ezek közül a legfontosabb, hogy az önálló monetáris politika megszűnésével a jegybank nem tud végső mentsvárként többletpénzt nyújtani a gazdaságnak. Ez magában hordozza a likviditáshiány veszélyét, amely akár komoly szolvenciakockázatokat is jelenthet.
A piac differenciál
Ezt a kockázatot a piac is egyértelműen kezeli, elég csak az angol és spanyol államadósság kockázati besorolását megnézni. Hiába magasabb az Egyesült Királyság GDP-arányos adóssága, mégis alacsonyabban árazzák be a bedőlés kockázatát mérő cds-üket. Az angoloknak ugyanis még mindig ott a végső kiút, hogy hazai devizát nyomtassanak és abban adósodjanak el. Másik oldalról: még ha nagy is a folyó fizetési mérlegük hiánya és leértékelődik a font, akkor is valamire fel kell használni az angol devizát. Lehet az az adósság vagy angol vállalatok finanszírozása, de akár angol áruk és szolgáltatások vásárlása is, a pénz valamilyen formában visszakerül a gazdaságba.
A spanyoloknál ugyanez már nem mondható el, hiszen a "spanyol" eurót más országban is be lehet fektetni, el lehet költeni. Így itt a likviditási és a szolvenciakockázatok fokozottabbak. A kettő közötti határ ráadásul legfeljebb csak utólag azonosítható.
További különösen fontos szempont a versenyképesség megőrzése − hívta fel a figyelmet Suppan. A görögök gazdasági helyzetében a kormányzati politika sem segített, viszont a portugáloknál ezen kívüli hatások is megjelentek. A csatlakozáskor nem voltak meg azok a belső feltételei, amelyek elősegíthették volna az unión belül versenyben őket, így mérsékelt növekedés mellett belefulladtak az adósságukba.
Magyarországgal is megtörténhet
Márpedig a jelenlegi viszonyok között ez Magyarországgal is megtörténhet. A hazai gazdaságban ugyan a multinacionális vállalatok és néhány magyar nagy- és középvállalat igen versenyképes, azonban ez nem igaz a kkv-k többségére. Ezt a dualitást mindenképp meg kell szüntetni, ha nem akarunk Portugália mostani sorsára jutni. Ez akár egy évtizedet is igénybe vehet és a legkülönbözőbb területeket érinti (például foglalkoztatás, oktatás).
Jelenleg nem ismert, hogy az ECB milyen mértékben töltené be a végső mentsvár szerepét, jó pár intézményi kérdés (például az európai stabilitási mechanizmus, a gazdasági és növekedési paktum átalakítása) nincs tisztázva, és még az elmúlt egy évben a nagyobb koordináció érdekében tett intézkedések eredményessége sem látszódik. Érdemes kivárni, hogyan alakul át az eurózóna, mielőtt ismét felvetjük Magyarország eurózóna-csatlakozását − véli Bebesy.