Tíz megyei jogú város – Szeged, Pécs, Győr, Szombathely, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Tatabánya, Szolnok, Nagykanizsa, Érd – ellenzéki polgármestere ült össze a múlt héten Érden, mert úgy érzik, már nem a túlélésre kell játszaniuk, hanem lépni kell, de ezeknek az alapelveit együtt szeretnék lefektetni – írta a Népszava.

Úgy érzik, az ütemesen növekvő szolidaritási hozzájárulás, az újonnan bevezetett versenyképes járások program, a működési kiadások és az állami normatívák között egyre jobban szétnyíló olló, az infláció és a csökkenő bevételek együtt súlyos pénzügyi válságba lökik a településeket.

Gyömrő

A tavaly októberben hivatalba lépett polgármester június közepén minden tisztségéről lemondott a kezelhetetlen pénzügyi helyzet húzódik. Tóth János szerint már egy hónappal az elfogadása után csaknem 500 millió forintos lyuk tátongott a város költségvetésében, a kidolgozott intézkedéscsomag pedig elszabadította az indulatokat.

Pécs

A város 1,5 milliárd forintos folyószámla-hitelt vesz fel, amit az év végéig kell visszafizetnie, díjemelésekre van szükség, hogy a szolgáltatásokat fenntarthassák. Így emelik a parkolási díjakat, a helyi buszjegyek árát, de a temetői szolgáltatási díjait is. A bentlakásos szociális intézmények térítési díja októbertől  5500 forintra nő a jelenlegi 3000 forintról. Pécset idén már több mint 6 milliárd forintnyi állami sarc sújtja – írta Péterffy Attila polgármester a közösségi oldalán, aki sorolja az okokat:

  • 4,56 milliárdra rúgó szolidaritási hozzájárulás,
  • hiányoznak az uniós programokhoz kifizetett önerők visszatérítései és hiába nő az iparűzési adóbevétel (HIPA), ha azt a kormány a Versenyképes Járások Program címén elvonja.
  • Az önkormányzati intézmények és szolgáltatások működtetésére kapott állami normatíva nem követi a brutális inflációt, a különbözetet az önkormányzatnak kell előteremteni.
  • Megszűnt a helyi tömegközlekedés támogatása, ahogy korábban elvonták az önkormányzatok gépjárműadó-bevételét is.

Tatabánya

A város 1,3 milliárd forintot remél ingatlanjainak eladásából, miközben a parkolási bevételekből kevesebb folyik be a tervezettnél, és az iparűzési adóbevétel sem emelkedik. Gutai Zsolt, Tatabánya önkormányzati képviselője szerint a szolidaritási hozzájárulás,  címén az idén már 3,6 milliárd forintot kell befizetni az államkasszába, ez 500 millióval több, mint tavaly. Állami támogatás nélkül nehéz kigazdálkodni a helyi közösségi közlekedést is, ami évi 1,5 milliárd forint. A béremeléseket nem tudják megoldani önerőből, folyószámlahitelt kellett felvenni, amit azonban az év végéig vissza kell fizetni. A városgazdálkodási cégnél halmozódnak a kifizetetlen számlák. A szeptemberi iparűzési adóbefizetések remélhetőleg nullára tornázhatják fel a város egyenlegét.

Szombathely

A város 440 milliót nyert azzal, hogy a MÁV Zrt. elengedte az önkormányzat Volánbusz felé fennálló tartozásának egy részét, 2029. január végéig nyolc részletben kell visszafizetnie a fennmaradó 384 millió forintos részt. A februárban elfogadott költségvetés szerint 700 millióval kevesebb bevétellel számolnak, mint amennyi a város működtetéséhez kell. Az idei szolidaritási sarc 3,8 milliárd, ami 2019-ben még 800 millió volt. A kötelező állami normatíva nem követi az inflációt, egyre kevesebb pénzből kellene egyre több feladatot ellátnia a városnak. A közösségi közlekedésre például 160 milliót kapnak, miközben 1,4 milliárdnál is többe kerül.

Kénytelenek visszavágni

  • a kulturális intézmények támogatását 1,3 milliárd forinttal,
  • a szociális ágazatét 500 millióval,
  • a sportcélú kiadásokat 200 millió forinttal mérséklik,
  • parkfenntartásra csaknem 290 millióval kevesebb jut,
  • az út-híd fenntartási keret a tavalyi 1,2 milliárdról 367 millióra csökkent.

Emellett itt is emelni kellett a szociális étkeztetési díjakat: egy adagért 510 helyett 780 forintot kell fizetni.

Salgótarján

A várost a csődtől mentette meg a Volánbusz felé fennálló tartozás átütemezése és 334 millió forint rendkívüli kormánytámogatás. Kreicsi Bálint polgármester szerint enélkül csődbe ment volna város, azóta a Versenyképes Járások Programból is kaptak 250 milliót. Júliusban Latorcai Csaba közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettessel egyeztettek a város „igen problémás működési finanszírozásáról”.

Érd

Egy hónapja százmilliós gyorssegélyt kapott a város az önhibájukon bajba került önkormányzatokat segítő állami kasszából. Jelenleg az 1,8 milliárd forintos folyószámlahitelből működnek. Bezárták a helyi tévét, rádiót, három uszodából csak egy működik, két önkormányzati céget megszüntettek, egyetlen önkormányzati finanszírozású kulturális eseményt se tudtak tartani idén, a városüzemeltetésért felelős cég anyagi jellegű kiadásait megfelezték, létszámstopot rendeltek el a hivatalban, árusítják az ipari ingatlanokat, egy fillért se adnak a helyi kézilabda csapatnak, a beruházások leálltak, a polgármester a törvény szerint neki járó fizetésemelést se veszi fel. A kötelező feladatok finanszírozására kapott állami normatíva a kiadások felét sem fedezi. Különösen nagy teher a közétkeztetés, amire az idén már 3,5 milliárd megy el, miközben a központi költségvetésből alig 677 milliót kapnak erre. Csőzik László is az iparűzési adóbefizetés szeptember 15-i határidejét várja, amikor reményeik szerint 2 milliárd érkezik majd a város számlájára.

„Még egy ilyen évet nem bír ki a város” – vélekedett a polgármester.

Győr

A várost kormányzati gyámság alá helyezték, miniszteri biztosnak nevezte ki Fekete Dávidot, a győri önkormányzat Fidesz-KDNP-frakciójának vezetőjét, akinek feladata lenne sok más mellett a gazdasági szereplőkkel és az önkormányzatokkal való együttműködés.

Győr és Budapest mellett még Szolnoknak van miniszteri biztosa.