A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Vállalkozáskutatási Műhelye közzétette friss jelentését a magyar vállalkozások helyzetéről, amely több mint 1500 vállalkozás megkérdezésével készült. E mellett pedig esettanulmányok is születtek, amelyek fókuszában a magyar gazdaság két kiemelkedő potenciálú köre: az egyedi gépgyártás és a saját márkás termékek forgalmazói állnak. A résztvevő vállalkozások a jelentés mellett személyre szabott értékelést is kérhettek.
A kutatás eredményei szerint a COVID-19 járvány, a háború és az infláció által okozott gazdasági kihívások ellenére a magyar vállalkozások többsége ellenállónak bizonyult.
Kapcsolódó
„A magyar kis- és középvállalkozók komoly erénye a gyors alkalmazkodás és a folyamatos megújulás. Reményeink szerint ez érződik majd a következő hónapokban is, amikor a válságokat magunk mögött hagyva újraindul a gazdaság, amely újraindulás mozgatórugói a hazai kis- és középvállalatok lesznek. Ezt segíti majd a kormány a Demján Sándor program célzott hitel- és tőkeprogramjaival, valamit támogatásaival”
– mondta a jelentés eredményeit bemutató rendezvényen tartott eladásában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A szektor fontosságát jelzi, hogy a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akciótervéből 8 a kkv-kra vonatkozik:
- a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele;
- a kkv-k beruházásait és versenyképességét segítő tőkeprogram;
- a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram;
- a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram;
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program;
- a kkv-k digitalizációs csomagja;
- vállalkozásfejlesztési uniós programok;
- vállalati elektromosautó-támogatási csomag.
Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatója, a GINOP IH vezetője előadásában kifejtette, hogy a 2014-20 között működő GINOP uniós szinten a második legnagyobb gazdaságfejlesztési operatív program volt, a pénzügyi eszközök allokációjában pedig a legnagyobb. Valamivel átlag feletti növekedését sikerült elérni a négy leghátrányosabb helyzetű régióban, az időszak végi válságok pedig felpörgették a programot.
A 2021-ben elindult GINOP Plusz programnak a kkv-k termelékenységének és hozzáadott értékének a növelése, valamint a foglalkoztatási ráta növelése az elsődleges feladata.
Nábelek Fruzsina, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) szakmai igazgatója a konjunktúrafelméréseik eredményeit ismertette. A járványidőszakban volt a mélypont, a nagyvállalati szektorban pedig idén júliusban volt egy visszaesés.
Míg a járvány előtt a vállalatvezetők egyértelműen a munkaerőhiányt tartották a legnagyobb akadályozó tényezőnek, addig idén áprilisra már a kereslethiány vezette ezt a listát a nyersanyagok és az energia árai előtt.
Válságállóbbá váltak a magyar vállalkozások
A kutatás főbb megállapításait Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője, illetve Zulik Ákos, az MCC vezető oktatója, a Jelentés és a CEE Connectivity Hub programvezetője ismertette.
Eszerint a koronavírus-járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves piacgazdaságunk harmadik nagy válsága. A magyar vállalkozás a rendszerváltás nehézségei között született, majd következett a 2008-as nagy válság stressztesztje. A karanténnal induló, majd a háborúval és az inflációval folytatódó harmadik hullámvölgy azonban már kevésbé ütötte meg a magyar vállalkozásokat, mint az előző kettő.
A vállalkozások 44 százaléka nyertesként került ki az elmúlt öt év kihívásaiból, míg 36 százalékuk árbevétele, nyeresége csökkent.
A cégvezetőket óvatos derűlátás jellemzi: a vállalkozások vezetőinek fele gondolja úgy, hogy három év múlva jobb lesz a helyzete, mint jelenleg. Azok a vállalatok optimistábbak a jövőt illetően, amelyek nyertesnek számítanak az elmúlt időszak profitjának és árbevételének alakulása alapján.
A kutatás szerint a bérnövekedés és az energiaárak drasztikus emelkedése jelentik a legnagyobb kihívásokat a magyar vállalkozások számára. Ezek a tényezők jelentősen emelik a vállalkozások működési költségeit, ami sok esetben a profitabilitás rovására megy.
A válság ellenére a cégek jelentős része folytatta a fejlesztéseit, különösen a vevőorientáltság és a termelékenység terén. A vállalkozások az erősségeiket elsősorban a működésük szervezésében és a kapcsolataik minőségében látják. Az önbizalom és a piaci pozíció sebezhetőségeit látó realizmus egyszerre van jelen a cégvezetők önképében.
A vállalkozások számára mindennél fontosabb az üzletmenet stabilitásának biztosítása. A stabilitás aspektusai közül a vevőkör stabilitása a legfontosabb, az állami szabályozás kiszámíthatósága a második.
A vállalkozások vezetői az átlagnál sokkal magasabb képzettséggel rendelkeznek, a többség már a korábbi munkahelyén is vezető beosztásban dolgozott, 42,5 százalékuk pedig indított már vállalkozást korábban is.
A megérzései alapján döntő vállalkozó mítoszát is cáfolja a kutatás, mivel az derült ki, hogy sokan a fontos döntések előtt részletes számításokat készítenek.
A kutatás szerint egyértelmű különbségek figyelhetők meg a kisebb és a nagyobb vállalkozások között, mind a sikeresség, mind a jövőbeli kilátások tekintetében. A nagyobb vállalatok általában több lábon állnak, döntéseiket jobban megalapozzák, szervezettebben működnek, ami előnyt jelent a piacon. Ezzel szemben a kisebb vállalkozások nagyobb mértékben vannak kitéve a piaci ingadozásoknak, a versenynek, valamint a beszállítók és vevők alkuerejének, ami korlátozza fejlődési lehetőségeiket.
A méret mellett az ambíció is számít, a növekedést keresők sikeresebb éveket tudnak maguk mögött. Minél inkább fontos egy cégvezetőnek a növekedés, annál inkább optimista a jövővel kapcsolatban is.
Az állami támogatások sokat segítenek a volumentermelésben, azonban nagyon nehéz olyan programokat csinálni, amelyek a termelékenységet növelik
– mondta Szepesi Balázs az Economx erre vonatkozó kérdésére hozzátéve, hogy a kutatások azt mutatják, hogy az európai uniós szabályozás is nagyon rugalmatlan ezen a téren.
Többszáz milliárd forintos program indul, komoly finanszírozáshoz juthatnak a kkv-k
A bejelentett garanciaprogram segítségével 17 ezer olyan hazai kis- és középvállalkozás is kaphat banki finanszírozást, amelyek eddig erre nem számíthattak.Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Egyre nagyobb a gond Hévízen – a megoldás pedig nem nagyon érkezik

Európa visszafojtott lélegzettel várja, melyik irányba fordulnak a lengyelek

Budapest a csőd szélére került, Tarlós István meg is nevezte a felelőst

Új célcsoport jelent kihívást a Balatonnál, nem győzik őket kiszolgálni

Ennyi volt: már ezt is tilos a bőröndbe tenni a repülőn

Olyan városrészek épülnek, hogy hamarosan rá sem ismerünk Budapestre

Így mentené meg Parajdot az új román elnök

Egy doboz cigaretta hozta el az első magyar bankkártyát
Valami nagyon nincs rendben Elon Muskkal – de senki sem meri kimondani, mi az
