„Az első negyedéves adatok és a beérkezett friss számok alapján a gazdaság idei teljesítménye aligha fog egy százalék fölé kerülni – az igazi csoda lenne. Én jelenleg úgy látom, hogy az éves GDP-növekedés valahol 0,8–0,9 százalék körül alakulhat”

– fogalmazott az Economxnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője. A közgazdász kijelentésével egybevág a jegybank legfrissebb prognózisa is: az idei évben a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható – írta júniusi Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank itt finoman elkente, hogy 

az előző, mindössze három hónappal ezelőtti előrejelzésében jelzett növekedésnek már mindössze a felét-harmadát várják, 

ugyanis március végén még azt írták, hogy „éves átlagban 1,9–2,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság”.

A jegybank közölte, hogy az első negyedévben stagnált a magyar gazdaság, és a második negyedévben is visszafogott maradhat a hazai konjunktúra: a reálgazdasági folyamatokat kettősség jellemezte az első negyedévben, mert a lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutattak. A jelentés szerint a második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében fokozatos élénkülés várható, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak – olvasható a jelentésben, mely szerint jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak, így a magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet – majd.

Kiábrándító a helyzet

A trendek tehát lényegében változatlanok Trippon Mariann szerint:

a felhasználási oldalon továbbra is a fogyasztás az, ami pozitívan hozzájárul a növekedéshez.

Ugyanakkor nem beszélhetünk robusztus dinamizmusról – az első negyedévben a bővülés üteme már lassult. Ez a mérsékelt, de stabil fogyasztás várhatóan kitart, hiszen az alapjai – például a viszonylag stabil munkaerőpiac és a reálbérek emelkedése – továbbra is adottak.

A háztartások pénzügyi helyzete is erős, és a választások közeledtével megjelenő juttatások – például a családi kedvezmény emelése vagy az iskolakezdési támogatások – szintén erősíthetik a fogyasztást. Ezzel szemben a beruházási oldal már nem ilyen kedvező, itt komoly elmaradások láthatók.

„Nagyon kiábrándító, ami jelenleg a beruházások terén zajlik. Az első negyedév meglepően gyenge GDP-adatát döntően a beruházások drámai visszaesése okozta –gyakorlatilag továbbra is szabadesésben vannak ezen a területen. Itt rövid távon semmiféle fordulat nem várható”

– fogalmazott az elemző. Az állami beruházásokat tekintve a helyzet egyértelmű: a költségvetésnek nincs már mozgástere. Az idei évben ezek a fejlesztések már érezhetően vissza fognak esni. Uniós források sem állnak rendelkezésre, és nem is várható, hogy a választások előtt bármilyen jelentős forrásfelszabadítás történne. Márpedig az elmúlt években az állami beruházások jelentős része uniós pénzekből valósult meg – most viszont sem hazai, sem EU-s forrás nem áll rendelkezésre.

z Európai Bizottság brüsszeli központja Belgiumban
Kép: Reuters, Yves Herman

Mi a helyzet a régióban?

Az Európai Unió GDP-je éves összevetésben 1,6 százalékkal emelkedett az első negyedévben. Az EU-n belül hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági teljesítménye az első negyedévben stagnált 2024 első negyedévéhez képest. Az Inflációs jelentés szerint Németországban és az EU több más tagállamában bejelentett kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik az európai növekedést, ugyanakkor növelhetik a költségvetési hiányokat. Június elejére mind a 27 tagállam első negyedévi növekedési adatát közzétette az Eurostat: 21 országban nőtt, Németországban nem változott, 5-ben pedig (Szlovéniában, Luxemburgban, hazánkban, Ausztriában és Lettországban) mérséklődött a GDP volumene az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 21 százalékos (!) növekedés Írországban volt, ahol a KSH szerint az oda bejelentett multinacionális nagyvállalatok időnként kiugró GDP-változásokat okoznak. Írországot Lengyelország és Dánia követte a rangsorban, 3,7, illetve 3,6 százalékos bővüléssel. Az említett lengyel növekedés mellett a többi visegrádi ország közül Csehországban 2,2, Szlovákiában 1 százalékkal nőtt, Magyarországon 0,4 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény.

Kockázat kockázat hátán

A magán- és vállalati szektorban szintén kedvezőtlen a kép: gyenge a kereslet, óriási a bizonytalanság – kereskedelmi háborúk, geopolitikai kockázatok, kiszámíthatatlan környezet jellemzi a gazdaságot. Ilyen körülmények között érthető, hogy a vállalatok nem kezdenek új beruházásokba, inkább kivárnak, visszafogják vagy elhalasztják terveiket.

A beruházásoktól várt „kilövés”, amit sokan a zöldmezős projektek – például az akkumulátorgyárak – révén reméltek, szintén elmaradni látszik. Ezeknél is csökkenő volumen, kisebb lépték és halasztások jellemzők – mindezek miatt a CIB-nél összességében idén is a beruházások éves szintű visszaesésére számítanak, akár az állami, akár a magánszférát nézzük.

A termelési oldalon sem túl biztató a kép:

  • A mezőgazdaságnak ismét nehéz éve lesz, mert az aszályos időjárás, a rendkívül kevés csapadék miatt az ágazat idén sem tud érdemben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. 
  • Az ipar továbbra is gyenge pályán mozog, és várhatóan az idei évben is csökkenni fog a kibocsátása. Ennek oka, hogy az ágazat erősen exportorientált, ráadásul túlsúlyban vannak benne a ciklikus iparágak. Márpedig amíg nem élénkül a külső kereslet, addig nem számíthatunk érdemi ipari fellendülésre.
  • A szolgáltatószektor valamelyest ellensúlyozni tudja az ipar és az építőipar gyengélkedését. Azok az ágazatok, amelyek a lakossági fogyasztáshoz kötődnek, továbbra is jól teljesítenek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltatásoknál már az első negyedéves adatokban is látszott némi lassulás.

Trippon szerint összességében tehát kettős a kép: miközben a fogyasztás stabil marad, a beruházások és az ipar jelentősen gyengélkednek. „A fogyasztás önmagában nem képes kompenzálni ezeket a visszaeséseket. Ezért mondjuk azt, hogy az idei GDP-növekedés aligha fogja elérni az 1 százalékot. Az MNB által prognosztizált 0,8 százalékos érték teljesen reálisnak tűnik jelenleg” – fogalmazott az elemző.