Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a friss GDP-adat inkább a szerkezetben hozott meglepetést. „A nettó export teljesítménye a vártnál jóval gyengébben alakult, ami visszafogta a növekedést, miközben a belső felhasználás, a fogyasztás valamelyest erősebben húzta a gazdaságot. Ami igazán nehezen értelmezhető, az a készletállomány brutális emelkedése: ez könnyen lehet egyszeri tétel, például vámhatások vagy kereskedelmi feszültségek következménye is” – magyarázta az elemző. Szerinte a kép összességében nem változott:

2025-ben továbbra is 0,5–1 százalék közötti GDP-növekedésre számíthatunk,

az ING jelenlegi előrejelzése egyébként 0,7 százalékos éves növekedés. A bázishatások miatt a második félévben lehet némi gyorsulás, így az év vége akár 1,5–2 százalék közeli növekedést is hozhat.

Nem reális a tartós 3 százalék feletti növekedés

Hosszabb távon ugyanakkor Virovácz szerint világosan látszanak a strukturális kihívások.

„Tartósan 3 százalék feletti növekedést Magyarország jelenleg nem tud fenntartható módon produkálni, mert az külső és belső egyensúlyvesztéssel járna. Ez a külkereskedelmi mérleg gyors romlását, a folyó fizetési mérleg negatívba fordulását, vagy éppen egy újabb inflációs sokkot eredményezne.”

Virovácz Péter úgy véli, hogy 2026–27-ben a reális pálya a 2,5–3 százalék közötti növekedés lehet. Ennek mértéke nagyban függ majd attól, mennyire élénkül a német gazdaság, illetve az uniós források mennyire segítik a hazai konjunktúrát a külső keresleten keresztül. „A választások közeledtével persze számíthatunk kormányzati élénkítő intézkedésekre, amelyek átmenetileg adhatnak egy kis lökést, de az ipart nézve egyelőre nem látszik olyan külső keresleti fordulat, ami látványosan berobbantaná a növekedést” – tette hozzá.

Az év első felében a GDP a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta a 2024 azonos időszakit – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatait itt olvashatja.

Jöhet némi élénkülés

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint 2025-ben 0,7 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, ugyanakkor a harmadik negyedévtől már érezhető gyorsulás jöhet. „Úgy látom, hogy a harmadik negyedévben az éves növekedési ráta elérheti az 1,5 százalékot is” – fogalmazott az Economxnak. A kilátások hátterében szerinte több tényező áll: a nyugat-európai feldolgozóiparban véget érni látszik a recesszió, ami a magyar ipar számára is új lendületet hozhat. „Ha Nyugat-Európában erősödik a kereslet, az a hazai ipar kilábalását is segítheti” – mondta Török Zoltán. A lakossági fogyasztás helyreállása szintén zajlik, sőt a második negyedévben már növekedést is mutatott. Emellett az építőipar is jobban teljesített, bár a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is bizonytalansági tényező.

Összességében a szakértő úgy látja, hogy a gazdasági teljesítmény a harmadik negyedévtől egy százalék feletti pályára állhat, az éves bővülés pedig 0,7 százalék körül alakulhat. „A jövő év – a választások miatt – akár a 2 százalékos növekedést is elhozhatja, de ezt jelentős kockázatok övezik” – tette hozzá.

Továbbra is a fogyasztás támogatja a növekedést, melynek szerkezete lényegében a vártnak megfelelően alakult – közölte a portálunkhoz is eljuttatott közleményében Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. A háztartások fogyasztási kiadásai 5 százalékkal, a háztartások tényleges fogyasztása pedig 4,5 százalékkal nőtt éves szinten. A beruházási fordulat azonban továbbra sem érkezett el, annak visszaesése ugyanis folytatódott, bár legalább enyhült a visszaesés mértéke. Ami a külkereskedelmi folyamatokat illeti, az export éves szinten 0,9 százalékkal csökkent, míg az import 4 százalékkal emelkedett, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében így elég jelentős mértékben, 3,4 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.

A termelési oldalt nézve az ipar teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. Az elemző szerint nem volt meglepő a mezőgazdaság visszaesése sem, éves szinten 11,4 százalékkal. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke viszont együttesen 1,3 százalékkal emelkedett.

A második negyedéves gazdasági teljesítmény ismeretében az Ersténél kisebb mértékben tovább korrigálták lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzésüket a korábbi 0,8 százalékról 0,5 százalékra. 

Óvatosságra intő egyelőre, hogy az ipar rövid távú kilátásai továbbra sem igazán javulnak, és a nagy beruházások termőre fordulásának időszaka tovább késik. Részben emiatt nőnek a bizonytalanságok a munkaerőpiacon is 

– fogalmazott Nyeste Orsolya, aki szerint ennek ellenére a háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe megmaradhat, és ez elkövetkező negyedévekben – zömmel a kormányzati intézkedések nyomán – akár erősödhet is. Biztató jel lehet az augusztusi bizalmi indexek javulása is – tette hozzá. 2026-ra továbbra is látnak esélyt a pozitív fordulatra: az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült, továbbá ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.

Kapcsolódó