A Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva azt írta, hogy

rekordot döntött 2024-ben az utasbiztosítási piac, az év folyamán 1,15 milliónál is több egyszeri díjas utasbiztosítást kötöttek a magyarok, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Kapcsolódó

Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ennyi magyar utazott biztosítással külföldre, hiszen a családok, csoportok, baráti társaságok jellemzően együtt kötnek biztosítást, így egy szerződésben több biztosított neve szerepel. Természetesen vannak olyanok is, akik nem kötnek utasbiztosítást vagy megelégszenek a bankkártyájukhoz járóval. Az utasbiztosításból származó díjbevételek is nőttek, de szerényebb mértékben, csak 12,7 százalékkal.

  • Az egyszeri díjas utasbiztosításoknál a díjbevétel tavaly így is meghaladta a 18 milliárd forintot, vagyis
  • egy-egy szerződés átlagosan 15,7 ezer forintba került, de jellemzően több ember több napos utazását biztosította be.

Az egy utasra jutó átlagos összeg ennél  jóval kisebb, a szakportál utasbiztosítás kalkulátorának adatai szerint egy főre akár napi néhány száz forintból is kijön egy szerződés a magyarok leggyakoribb úti céljai esetében.  

Az utasbiztosítási piac növekedése bőven túlszárnyalta a külföldi utazási piac bővülését.

A KSH friss adatai szerint 2024-ben

  • valamivel több mint 13 millió egynapos, és 8,94 millió több napos út miatt utaztak külföldre a magyarok;
  • az egynapos utazások száma csak minimális mértékben, 1,13 százalékkal nőtt, a több napos kiruccanásoké viszont 9,7 százalékkal emelkedett. 

Az utasbiztosítások szempontjából ez a fontosabb adat, hiszen jellemzően a több napos utakra kötnek az emberek biztosítást. Ilyenkor fontos, hogy megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak külföldön is, mostanában pedig egyre többen aggódnak a járatkésések, törlések miatt, amelyekre a biztosítóknak szintén vannak megoldásaik az ajánlataikban. 

Nem sok változás történt a külföldön töltött napok számiban 2023-hoz képest, ez ismét kevéssel 66 millió alatt maradt, gyakorlatilag stagnált, vagyis

a magyarok többször utaztak ugyan másik országba tavaly, mint tavalyelőtt, de kevesebb ideig maradtak ott, a többnapos utazások átlagos hossza 6,5-ről 5,9 napra csökkent. 

  • A legnépszerűbb úti cél tavaly is Ausztria volt, ahová több mint 7 millió alkalommal utaztak be a magyarok és csaknem 309 milliárd forintot költöttek el. Az egynapos utak is népszerűek ott, de síelni is sokan járnak át a szomszédba.
  • A második helyen Szlovákia áll a beutazások számában,
  • majd Románia következik. Ezekben az országokban is nagyon jó sípályák találhatók, de esetükben nyilvánvalóan az egynapos utak és a határmenti forgalom a meghatározó.
  • A magyarok kedvenc nyaralóhelye, Horvátország a negyedik helyen áll, 922 ezren utaztak oda tavaly, kicsit kevesebben, mint 2023-ban.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a Franciaországba látogatók száma, 330 ezren utaztak oda, 87,5 százalékkal többen, mint 2023-ban, ami vélhetően az olimpiai játékoknak is köszönhető.

A labdarúgó-Európa-bajnokságra is valószínűleg sokan elutaztak, de a németországi utazások száma csak kisebb mértékben, 8,2 százalékkal nőtt tavaly. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy a magyar válogatott már a csoportkörben kiesett. Svájcba és Hollandiába viszont jóval többen látogattak el tavaly, mint tavalyelőtt, de az Egyesült Királyság népszerűsége is nőtt. 

Az Európán kívüli kontinensek közül Ázsia a legnépszerűbb, majd Amerika és Afrika következik. Afrika szédületes tempóban jön fel a népszerűségi listán, tavaly 40 százalékkal nőtt az ide látogató magyarok száma, és az ott töltött éjszakáké is, miközben az Ázsiába utazók száma csökkent, az Amerikába tartóké pedig stagnált tavaly.