Nem véletlen, hogy Magyar Péter a magyar gazdaság újraindítását elsősorban az uniós forrásokra, valamint a kormánypártokhoz kapcsolható személyek, kivált Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc magánvagyonának elkobzására alapozza. A Tisza Párt nagykanizsai rendezvényén a pártelnök felvázolta, miből jut elég pénz a Működő Magyarország című kormányprogram alappontjaira. A vagyonelkobzás céljából létrehoznák az úgynevezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, valamint megígérte azt is, hogy hazahozzák az uniós forrásokat, ami Magyar Péter szerint továbbra is 8 ezer milliárd forint (ennek számításáról ITT ÍRTUNK). 

A legerősebb ellenzéki párt óvatossága érthető, ha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből indulunk ki. A KSH ugyanis közzétette a magyar ipar májusi teljesítményét. Az eddig sem volt titok, hogy 2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, valamint az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal mérséklődött, de a feldolgozóipari alágak adatait csak most ismerhettük meg. 

A jelentésből kiderül, hogy az ipari export volumene 0,7 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 3,7, a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,9 százalékkal nőtt. Ide tartozik még, hogy az ipar belföldi értékesítése 8, a feldolgozóiparé 9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Egy kis jó hír

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 9,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,4 százalékkal bővült.

2025 első öt hónapjában:

  • Az ipari termelés 4,1 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4 százalékkal mérséklődött.
  • A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,7, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,9 százalékkal.

De az igazi gond nem is ez, hanem az aggasztó kilátások. Ugyanis bár a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,7 százalékkal nőtt 2024 májusához mérten, és az új exportrendelések is 1,6 százalékkal bővültek, az új belföldi rendelések viszont 4,3 százalékkal visszaestek, valamint

az összes rendelésállomány május végén 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Ez a brutális 11 százalékos hiány pedig alaposan bekorlátozza nemzetgazdaság mozgásterét. 

Megnéztük, hogyan alakult a feldolgozóipari ágazatok rendelésállománya. A rendkívül fontosságú járműgyártás esetében egészen 2023 júniusáig kell visszamenni az időben, hogy év per év alapon bővülést láthassunk (104,8 százalék), azóta folyamatos a visszaesés. A bázishatás miatt ez azt is jelenti, hogy az idén májusban regisztrált 86,1 százalék egy olyan 2024 májusához mért adat, amely hónapban 77,4 százalékos volt a járműgyártás rendelésállománya 2023 májusához viszonyítva. 

Ha a kiemelt ágazatokat összesítjük, akkor 2023 augusztusában láthatunk utoljára pozitív eredményt (101 százalék), akkor kereken 1 százalékponttal volt több a rendelésállomány volumene, mint 2022 augusztusában. 

Az Indexnek Bod Péter Ákos korábbi jegybank elnök elmondta, sajátos magyar okokat is látni vél, amelyek az idei negatív gazdasági folyamatokat befolyásolják. Kiemelte, a közbevételek az adókon és elvonásokon keresztül a gazdaságból származnak, így ha nincs növekedés, akkor vagy a kiadásokat kellene szigorúan kordában tartani, vagy újra és újra meglepetésként ér bennünket, hogy a deficit nagyobb a tervezettnél:

Magyarországon az állami kiadások rendre elszállnak az év utolsó hónapjaiban. Nem értem, miért szereti a kormány az államháztartási törvényt évről évre 4 százalékos növekedésre alapozni. Idénre az eredeti terv már csak 3,4 százalék volt, de valószínűleg alig lesz meg az 1 százalékos növekedés, ami nagyon bizonytalan

– nyilatkozta a portálnak Bod Péter Ákos. 

Úgy tűnik, bárki is lesz 2026 tavasza után a magyar miniszterelnök, a magyar ipari teljesítményre nem igazán alapozhat. Arra pedig majd az idő adhat választ, hogy az olyan unortodox gazdasági eszközök, mint amilyen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, milyen forrásokhoz juttathatják a gazdaságot.

Kapcsolódó