A friss statisztikai adatok szerint 2025 augusztusára Magyarországon a teljes termékenységi mutató 1,3 alá csökkent, 2023-ban még egy nő 1,55 gyermeket szült. Ez a mutató akkor lenne optimális, ha 2,1 lenne. Az idei évben nyár végéig minden hónapban – egy kivételével – csökkent hazánkban a születések száma. Ez pedig azért van, mert csökken a szülőképes korú nők száma – mondta Szabó Andrea szociológus a Pedagógus Szakszervezete (PSZ) által szervezett konferencián. 

Ezek a demográfiai mutatók kihatnak a közoktatás helyzetére, az iskolák és az óvodák intézményeinek számára, és a pedagógusok létszámára is.

Például 2024-ben Budapesten már több gyerek született, mint Pest megyében, és ehhez majd az oktatási rendszernek is viszonyulni kell

– hangzott el a konferencián.

Szabó Andrea a népességfogyás következményeivel kapcsoltban elmondta, hogy világosan leszögezhető, hogy az Európai Unióban (EU) a demográfiai folyamatok hasonlóak, de nem teljesen olyanok, mint Magyarországon. A kilábalás tendenciája 2010 óta sem nálunk, sem a közép-európai régióban semmiben sem különbözik a demográfiai adatokban.

Kapcsolódó

2000-ben indult a demográfiai apály

A közép-kelet-európai országok a teljes termékenységi mutató terén együtt mozognak. A volt szocialista országokban a rendszerváltás után bezuhantak a születésszámok. A demográfiai apály 2000-ben következett be – mondta Szabó Andrea.

A nők és a férfiak esetében Magyarországon a születéskor várható életkor eltérő. Ma egy magyar nő átlagosan 80 éves koráig él, egy férfi pedig 73 évig.

Azt a szociológus kiemelte: hogy Magyarország területileg kettészakad a születéskor várható élettartam tekintetében, Közép-Magyarországtól nyugatra jobbak az életkilátások.

Felidézte, hogy 1900 és 1940 között elképesztő növekedés volt a népesség számban, 1980-ban 10 millió 790 ezer volt a magyar lakosság száma, ez volt a csúcs. A lakosságszám csökkenés 1990 körül indult, az első rendszerváltáskor, 2025-ben pedig ott tartunk, hogy Magyarországon 9,5 millióan élnek.

A borúlátó statisztikai adatok szerint 2030-ra, ha minden ugyan így marad közelebb leszünk a 9 millióhoz, mint a 9,5 millió lakoshoz. 

Arra is kitért, hogy Magyarországon 55 éves korig férfi többlet van, 55 éves kor után azonban drámaian elkezd növekedni a nők száma. Ma több mint 300 ezerrel több nő él Magyarországon, mint férfi.

A szociológus beszélt a koronavírus-járvány időszakáról is, amikor többen haltak meg és jóval kevesebben születtek. De volt egy belső népvándorlás is Magyarországon, a covid időszakában nagyon sokan költöztek kis településekre, községekbe, Budapest környékére, 2023-óta viszont elkezdtek Budapestre visszaköltözni az emberek. És az is tény, hogy sokan hagyták el az országot, és a fiatal magyar szülők gyermekeinek egyhatoda már külföldön születik. 

Benda József, szocializáció kutató a tragikus demográfiai adatokkal kapcsolatban elmondta, arra kerestek megoldást, hogy hogyan lehetne ezt a negatív demográfia trendet megfordítani. Úgy véli, hogy a demográfusok egy dolgot elfelejtenek mégpedig azt, hogy a régi szocialista országok mutatói, azért is mozognak együtt, mert a nőket betereltél a munkaerőpiacra. A csecsemők egyedül maradtak, bekerültek a bölcsődékben, és ennek ezek lettek a súlyos következményei.

Erről egyénként korábbi cikkünkben Bagdy Emőke, pszichológus is beszélt, aki azt mondta, hogy a kulcsinger átadásban most nagyon rosszul állunk. Azok az édesanyák, akik a gyermekeiknek az első évében nem tudták biztosítani a testi, lelki kötődést, azoknak a gyermekei, akik később anyák lehetnek, nekik sokkal rosszabb a készsége arra, hogy gyermeket vállaljanak. 

Ez van, ezzel kell kezdeni valamit

A demográfiát egy adottságként kell kezelni, lehet rajta szomorkodni, de ez van és ezzel kell kezdeni valamit – mondta Lannert Judit oktatáskutató, közgazdász. Az már látszik, hogy a munkaerőpiacon kimerült a fizikai munkaerő mennyisége, a munkaalapú társadalom helyett a tudásalapú társadalomra kellene koncentrálni.

2014-ben a pedagógus életpálya modell bevezetésével is meg lehetett volna szűrni a pedagógus társadalmat, hogy ne tartsunk ott ahol most, hogy kevés a pedagógus, de a gyermek is, nem lett hatékonyabb az oktatási rendszer, nem terjed el a kisebb csoportszintű tanítás.

Kiemelte, hogy Magyarországon az egy tanárra jutó tanulók száma, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 9,7 tanuló, ez pedig azt mutatja, hogy mennyire pedagógus intenzív az oktatás, a magyar oktatási rendszerben sok a tananyag, a hatékonyságot kell növelni – emelte ki Lannert Judit.

Példaként említette, hogy Portugáliában néhány évvel ezelőtt felmérték a demográfiai helyzetet és ez alapján alakították át az iskola hálózatot. Nem volt fáklyásmenet, majdnem egy éven át tüntettek a portugál pedagógusok a magasabb bérekért és elérték, hogy a pedagógus bérek mára megközelítik a portugál diplomás átlagbér 130 százalékát.

2010-2019 között sehol máshol nem nőtt a tantárgyak száma, csak Magyarországon. Egyre több tantárgyhoz pedig egyre több tanár kellett, és egyre kevesebb idő jut más dolgokra. A jelenlegi tananyag igényekre nincs elég tanár Magyarországon. Kiemelte az oktatáskutató, hogy fontos a tanárok presztízsének emelése és meg kell szüntetni a pazarló struktúrát.

Legyen párbeszéd a kisiskolák helyzetéről

A vidéki kisiskolák helyzetét mutatta be Totyik Tamás, a PSZ elnöke a konferencián. Úgy fogalmazott: hogy tévhit, hogy a kisiskolák bezárásával csökkenni fog az alulteljesítők aránya. Mind matematikából, mind szövegértésből sokkal erősebb az összefüggés a kompetenciamérés teszteredményei és a szociális helyzet között, mint a teszteredmények és a „kisiskola jelleg” között.

A magyar iskolarendszerre általánosan jellemző, hogy a „kisiskolákban” erősen túlreprezentáltak, azok a rosszabb szociális helyzetű tanulók, akik gyengébb tanulási eredményeket produkálnak. Totyik Tamás pedagógusok helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy Magyarországon tízezer nyugdíjas visszafoglalkoztatott pedagógus van, 7,7 ezer betöltetlen állás, és ötezer olyan pedagógus, aki képesítés nélkül tanít, ez a 160 ezer pedagógus létszámból jelentős tétel.

A magyar közoktatás rendszerében az iskola nagyon sok szociális feladatot vesz át a szociális szférától, például a napközit, az étkeztetést, az egész napos iskola otthont, vagy a gyermekfogászatot. Kiemelte Totyik Tamás, ha a napközit kiveszi a pedagógusok által ellátandó feladatok halmazából, akkor 10,8 gyermek jut egy pedagógusra. De ez a rendszer pazarlása, hogy ezeket a feladatokat pedagógusokkal látják el.

A kisiskolákban utazó pedagógusokra lenne a legnagyobb szükség

– hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, de a teljesítményértékelésnek az utazó tanárok lettek a legnagyobb vesztesei, nincs ösztönző a rendszerben. 

Röghöz kötöttek a pedagógusok, mivel hiányzik a kiszámítható bérlakás rendszer. Totyik Tamás példaként említette, hogy egy pedagógus Hajdú-Bihar vármegyében egy 100 négyzetméteres családi házat vehet 15 millió forintért, Budapesten pedig egy 36 nm-es lakást kap 50 millióért.

A vidéki kisiskolákat 150-180 fős tanuló létszámmal lehet normálisan működtetni, ebben a tanévben 80 olyan általános iskola volt, ahol nem indítottak első osztályt, és 200 olyan kisiskola volt, ahol 10 fő körüli gyermekkel indítottak első osztályt. A szakszervezet azt szeretné elérni a kisiskolák esetében, ha össze is vonják azokat, hogy az osztálylétszám ne legyen 22-23 főnél magasabb. 

Ezek a kisiskolák jellemzően hátrányos helyzetű településeken működnek, ezért fontos, hogy legyen elegendő felzárkóztató pedagógus, pszichológus, szociális munkás, gyógypedagógus, mert ezek nélkül a feltételek nélkül nem szabad a kisiskolák átalakításába belevágni.

A magyar közoktatási rendszer hároméves kortól 18 éves korig 110 ezer gyerekre van évfolyamonként tervezve. 2010-ben 106 ezer tanuló volt, 2023-ban 91,5 ezer. Idén 77 ezer diák volt évfolyamonként.

Ez pedig egy komoly rendszerbeli problémákat vetít előre, ezért ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit, véli a szakszervezeti elnök. Az aránytalanságokat kiemelve elmondta, van olyan iskola, ahol májusban elérték a plusz 250 túlórát a pedagógusok, ez pedig nagyon nincs rendben.