2005-ben - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 11 százalékkal, a behozatalé pedig 5 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Folyó áras adatokból számítva kisebb ütemkülönbség mutatkozik: az export forintértéke 10, az importé 7 százalékkal bővült, a növekedés üteme euróban mérve 11, illetve 8 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 283 milliárd forinttal (1075 millió euróval) javult, hiánya 704 milliárd forintot (2839 millió eurót) tett ki. A kivitel 76-24, a behozatal pedig 68-32 arányban oszlott meg az Európai Unió tagállamai és az unión kívüli országok között. A cserearány - a kivitel és a behozatal árszintjének ellentétes irányú változása mellett - 2 százalékot meghaladó mértékben romlott.
2005-ben - összhangban a világkereskedelmi folyamatokkal - a magyar külkereskedelem a megelőző évinél mérsékeltebben növekedett. Az éven belül a forgalom első félévi növekedési ütemét - különösen importban - jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező ún. bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg. Az első félévben - a kivitel 8, a behozatal 2 százalékos értéknövekedése mellett - az egyenleg 302 milliárd forinttal javult. A második fél évben ezzel szemben az export és az import közel azonos mértékű (12, illetve 11 százalék) növekedése a deficit 19 milliárd forintos növekedését idézte elő.
A kivitel forintárszintje közel 1 százalékkal csökkent, a behozatalé mintegy másfél százalékkal nőtt, s így a cserearány valamivel több mint 2 százalékkal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány meghatározó tényezőjét az energiahordozók áralakulása jelentette. Importban a földgáz forintárszintje 28, a kőolajtermékeké 36, a nyers kőolajé pedig 42 százalékkal lett magasabb, s az árufőcsoport áralakulása összességében mintegy másfél százalékponttal hatott a cserearányromlás irányába. A forint árfolyama másfél százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt.
A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 11, importban pedig 4 százalékkal nőtt. A volumenhordozó árucsoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések kereskedelmének forintértéke a forgalom mindkét irányában kétszámjegyű mértékben nőtt. A villamos gépek és készülékek, valamint a közúti járművek kivitele szintén jelentős bővülést mutat (11, illetve 17 százalék), behozataluk értéke ezzel szemben valamelyest mérséklődött. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja és importja egyaránt csökkent. A megelőző két évhez hasonlóan 2005-ben is kizárólag a gép jellegű kereskedelem árszintje mérséklődött az árufőcsoportok közül, a csökkenés mértéke 2004-hez képest 2-3 százalékos volt.
A feldolgozott termékek volumene kivitelben 11, behozatalban pedig 3 százalékkal nőtt. Ezen belül a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények, a műanyag-alapanyagok és a gumigyártmányok folyó áron számított növekedése exportban 30, importban pedig 15 százalék körül alakult. A textilfonal és szövet, valamint a ruházati cikkek és öltözékkiegészítők kereskedelme ezzel szemben mérséklődött.
Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 17, az exporté pedig 21 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A kőolaj és kőolajtermékek importmennyisége (8,7 millió tonna) 1,6 millió tonnával lett nagyobb, s miután az export ennél lényegesen kisebb mértékben, nem egész 0,4 millió tonnával növekedett (+14 százalék), a termékcsoportnak az árucsere révén a nemzetgazdaság rendelkezésére álló mennyisége közel 1,3 millió tonnával emelkedett. Az importban jelentős földgáz mennyisége is növekedést mutat (+3 százalék), a forgalom értéke megközelítette az 500 milliárd forintot.
Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportban az export- és az importvolumen egyaránt 12 százalékot meghaladó mértékben bővült. Az agrárjellegű kivitel húzótényezőit a közel harmadával bővülő és 148 milliárd forintot kitevő gabona-, valamint a több mint 40 százalékkal, 46 milliárd forintra növekvő cukorexport jelentette. Behozatalban a hús és húskészítmények forgalma több mint másfélszeresére nőtt, a tejtermékek és tojásé pedig közel 40 százalékkal lett magasabb. Az előzőekhez képest csekélyebb forgalmi súlyt képviselő élő állatokat háromnegyedével nagyobb értékben szereztünk be, amelyben jelentős szerepet játszott a Hollandiából érkező sertésimport felfutása.
A teljes külkereskedelmi forgalmunkból 72 százalékos részaránnyal rendelkező Európai Unióba irányuló kivitel volumene 7, a behozatalé 1 százalékkal bővült. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem aránya kivitelben és behozatalban is tovább mérséklődött, a csökkenés mértéke importban volt határozottabb. Az unión belüli kereskedelem részarányának mérséklődése a régi tagállamokkal folytatott áruforgalom alakulásának a következménye, amely viszonylatban az export 3 százalékos volumennövekedése az import egy-százalékos csökkenésével párhuzamosan ment végbe. Az új tagállamok vonatkozásában ezzel szemben jelentős forgalombővülés következett be, s az exportvolumen növekedése lényegesen meghaladta az importét (37, illetve 14 százalék). Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom az átlagosat lényegesen meghaladó mértékben bővült: a kivitel volumene 27, a behozatalé 16 százalékkal lett nagyobb. A kedvezően alakuló volumenfolyamatok hatását mérsékelte, hogy a cserearány határozottan, több mint 4 százalékkal romlott. A reláción belül kiemelkedő mértékben nőtt az Európai Unión kívüli európai országokba feladott termékek forintértéke (30 százalék), importban pedig az ázsiai országokból érkező árucikkek értéke mutat dinamikus növekedést (25 százalék).
További részletek