A NAPI Gazdaság cikke Ami a törvény hatályát illeti, az alanyi kör meghatározásánál az 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyv (Ptk.) által használt jogiszemély-fogalomból indul ki. Ezt azonban egyszersmind szűkíti és bővíti is egy körben. Azaz, a törvény hatálya alá tartoznak - a polgári jogi értelemben vett jogi személyeken kívül - a polgári jogi jogalanyisággal és a tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkező szervezetek, ideértve az előtársaságokat is. Ám kivonja a jogalkotó a törvény hatálya alól az államot és egyéb közjogi testületeket, valamint a nemzetközi szervezeteket is. Ez utóbbi kört azért volt indokolt „mentesíteni” a szabályozás alól, mert a felelősségre vonás esetén az állam adott esetben önmagát szankcionálná. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az állam semmilyen formában nem vonható felelősségre. A törvény nem határozza meg a jogi személy által elkövethető bűncselekmények körét. Vagyis bármely, a Btk.-ban meghatározott szándékos bűncselekmény - amelynek elkövetője a vonatkozó bűncselekmények természeténél fogva nem csak természetes személy lehet - elkövetése esetén intézkedések szabhatók ki a jogi személlyel szemben. A törvényben meghatározott intézkedéseket lehet alkalmazni olyan szándékos bűncselekmény elkövetése esetén, amely vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt olyan természetes személy követte el, aki a jogi személlyel a törvényben meghatározott kapcsolatban áll. Eszerint: ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tag, ügyvezető, felügyelőbizottsági tag, illetőleg ezek megbízója, valamint a tag és alkalmazott abban az esetben, amikor az általuk elkövetett bűncselekményt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. További feltétel, hogy a bűncselekményt a jogi személy tevékenységi körében kövessék el, hiszen ennek hiányában a jogi személy felelőssége nem állapítható meg. A felelősséget azonban már önmagában az a tény is megalapozhatja, hogy a jogi személy ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja, illetve tisztségviselője a vagyoni előnyt előidéző bűncselekmény elkövetéséről tudott. A jogi személlyel szemben a jogalkotó háromfajta intézkedés alkalmazását teszi lehetővé, így a jogi személyt megszüntetheti, tevékenységét korlátozhatja, illetve pénzbírságot szabhat ki.