A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma 2010. január-novemberben az előző évihez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szálláshelyek árbevétele folyó áron kismértékben emelkedett. Miután azonban a 2008-as kisebb csökkenést 2009-ben tempósabb mínuszok követték, az ágazat továbbra sincs rózsás helyzetben - derül ki a KSH adataiból.
Az idén ugyanakkor élénkülésre - ezzel együtt áremelkedésre - van kilátás, egyrészt a magyar EU-elnökség, másrészt pedig az adóváltozások és a gazdaság növekedése miatt bővülő jövedelmeknek köszönhetően.
Bár a forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma ugyanakkor mind a tizenegy hónapban élénkült az elmúlt évhez képest, a belső kereslet összességében továbbra sem nőtt, így a belföldivendég-forgalom éppen hogy meghaladta a 2009. évi alacsony bázist.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 672 ezer belföldi vendég 9 millió 139 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és vendégéjszakák száma lényegében nem változott az előző év azonos időszakához mérten.
A belföldivendég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 5,5 százalékos növekedés figyelhető meg az éjszakák számában, míg a szintén közkedvelt panzióknál 10 százalékos csökkenés következett be. 2010 novemberében a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 20, illetve 31 százalékkal emelkedett, ami részben a - megelőző évekhez képest - késői és igen hosszú őszi iskolai szünetnek köszönhető.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül novemberben 1468 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első tizenegy hónapjában 16,4 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,5, illetve a belföldi szállásdíjak 36 százalékával volt egyenértékű.
Ami a külföldi vendégeket illeti, 2010. január-novemberben 3 millió 191 ezer külföldi vendég 8 millió 902 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1 százlaékkal). A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból és a Lengyelországból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Egyesült Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a vendégéjszakáké 10-17 százalékkal bővült, az alacsonyabb kategóriák rovására.
A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28 százalékkal). Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.
Január-novemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 61 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 51 százalékos foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 58 százalék. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30,5 százalékos kihasználtsággal működtek az első tizenegy hónapban.
A szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 2009 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január-novemberben összesen 219 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 120 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első tizenegy hónapban kb. 2 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára január-novemberben 14 197, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6512 forint volt. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok novemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 61 százalékos foglaltság a (bruttó) REVPAR-mutató 12 százalékos emelkedését eredményezte. Budapesten a három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 20 000 forint körül alakult (ami körülbelül 33-113, illetve 15-73 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5 százalékos mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.