A csütörtöki Napi Gazdaság cikke
A nyugdíjpénztári reformok kérdése még függőben van, lényegében az EU reakciójától függ minden további lépés - mondta lapunknak Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A szövetség több tárgyalást is folytatott a nyugdíjkérdésben érdekelt állami tisztségviselőkkel, sőt reformjavaslatokat is kidolgoztak.
Nagy szerint a szektor is tisztában van azzal, hogy az állam most szűk mezsgyén mozog, ezzel együtt a reformok elengedhetetlenek egy hosszú távon működőképes nyugdíjrendszer fenntartásához. Véleménye szerint az aktuális hiány- és adósságmutatókra fokuszáló piac jelenleg - az összehasonlíthatóság hiánya miatt - téves következtetést vonhatna le az egyes országok közpénzügyeinek hosszú távú fenntarthatóságával és egy adott ország relatív helyzetével kapcsolatban.
Ez különösen a jelenlegi piaci környezetben jelent hátrányt Magyarország számára is. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke úgy látja: egy helytelen statisztikai számbavételi szabály miatt a reformot bevezető országok - bár jelentősen csökkentették az úgynevezett implicit államadósságot - hátrányt szenvednek, hiszen a maastrichti kritériumok ellenőrzésekor a normál adósság/hiány definíciója egyszerűen nem vesz erről a hatásról tudomást. Lehetne úgy eljárni, hogy a magánnyugdíjrendszerben meglévő eszközöket, befizetéseket is figyelembe veszik és lehetne úgy is, hogy több hiánycélt definiálnak. Ellenkező esetben a reformot bevezető országok a reform visszafordításában, a többi ország pedig a reform halogatásában lesz érdekelt.
Erre a problémára azonban nagyon rossz válasz lenne az államosítás - állítja minden pénztári vezető. A tőkésített rendszer előnye a felosztó-kirovóval szemben, hogy lehetővé teszi: a jövőbeni nyugdíjak ne csak a magyar gazdaság/állam teljesítőképességétől függjenek - mondta Borza. Jelenleg háromnegyed részben "vagyunk bezárva az országba" és csak negyedrészt függünk a világ többi részétől. A helyes tendencia az utóbbi arány növelése, megtalálva a vegyes rendszer egyensúlyát.
A magánág államosítása lehet, hogy most jelentős mértékben javítaná a büdzsé egyensúlyát, viszont a kockázatmegosztás alapelvét feladná, ami hosszú távon biztos, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna az állampolgárok nyugdíjára is - állapította meg Lehoczky László, az MKB pénztárak vezetője. A felhalmozott csaknem háromezer-milliárd forint 1-2 évre könnyebbséget jelentene, de 10-20 év múlva a költségvetésnek igencsak hiányozna az a könnyítés, amelyet akkor jelentene a nyugdíjak 25 százalékától való mentesülés (ezt fizetnék a magánnyugdíjpénztárak).
Paczolai Szabolcs, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője szerint egyre több ország gondolkodik a kötelező tőkefedezeti rendszerek bevezetésében. Magyarország ezen a területen az élen járt, a "visszarendeződés" híre biztosan negatív hatású lenne.
A VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője, Pellei József ennél keményebben fogalmaz: az államosítás nem oldana meg semmit, hiszen az azonnali hiánycsökkenés mellett is a piac olyan mértékben "torolná meg" a lépést, hogy ennek ára nagyobb lenne, mint az azonnali jótékony hatás.
Az Aegonnál is a bizalomvesztés lehetőségét emelték ki, hozzátéve: az ügyfelek számláira vonatkozó tulajdonelvonás alkotmányjogi aggályokat is felvet. A tőkefedezeti rendszer (az az elv, hogy önmagunk számára takarékoskodunk és ezáltal sokkal kiszámíthatóbbá válik a nyugdíjunk) jelentősen sérülne és ismét egy, csak a jövőbeni ígéretekre épülő rendszer részeivé válnánk.
A nyugdíjpénztári reformok kérdése még függőben van, lényegében az EU reakciójától függ minden további lépés - mondta lapunknak Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A szövetség több tárgyalást is folytatott a nyugdíjkérdésben érdekelt állami tisztségviselőkkel, sőt reformjavaslatokat is kidolgoztak.
Nagy szerint a szektor is tisztában van azzal, hogy az állam most szűk mezsgyén mozog, ezzel együtt a reformok elengedhetetlenek egy hosszú távon működőképes nyugdíjrendszer fenntartásához. Véleménye szerint az aktuális hiány- és adósságmutatókra fokuszáló piac jelenleg - az összehasonlíthatóság hiánya miatt - téves következtetést vonhatna le az egyes országok közpénzügyeinek hosszú távú fenntarthatóságával és egy adott ország relatív helyzetével kapcsolatban.
Ez különösen a jelenlegi piaci környezetben jelent hátrányt Magyarország számára is. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke úgy látja: egy helytelen statisztikai számbavételi szabály miatt a reformot bevezető országok - bár jelentősen csökkentették az úgynevezett implicit államadósságot - hátrányt szenvednek, hiszen a maastrichti kritériumok ellenőrzésekor a normál adósság/hiány definíciója egyszerűen nem vesz erről a hatásról tudomást. Lehetne úgy eljárni, hogy a magánnyugdíjrendszerben meglévő eszközöket, befizetéseket is figyelembe veszik és lehetne úgy is, hogy több hiánycélt definiálnak. Ellenkező esetben a reformot bevezető országok a reform visszafordításában, a többi ország pedig a reform halogatásában lesz érdekelt.
Erre a problémára azonban nagyon rossz válasz lenne az államosítás - állítja minden pénztári vezető. A tőkésített rendszer előnye a felosztó-kirovóval szemben, hogy lehetővé teszi: a jövőbeni nyugdíjak ne csak a magyar gazdaság/állam teljesítőképességétől függjenek - mondta Borza. Jelenleg háromnegyed részben "vagyunk bezárva az országba" és csak negyedrészt függünk a világ többi részétől. A helyes tendencia az utóbbi arány növelése, megtalálva a vegyes rendszer egyensúlyát.
A magánág államosítása lehet, hogy most jelentős mértékben javítaná a büdzsé egyensúlyát, viszont a kockázatmegosztás alapelvét feladná, ami hosszú távon biztos, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna az állampolgárok nyugdíjára is - állapította meg Lehoczky László, az MKB pénztárak vezetője. A felhalmozott csaknem háromezer-milliárd forint 1-2 évre könnyebbséget jelentene, de 10-20 év múlva a költségvetésnek igencsak hiányozna az a könnyítés, amelyet akkor jelentene a nyugdíjak 25 százalékától való mentesülés (ezt fizetnék a magánnyugdíjpénztárak).
Paczolai Szabolcs, a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője szerint egyre több ország gondolkodik a kötelező tőkefedezeti rendszerek bevezetésében. Magyarország ezen a területen az élen járt, a "visszarendeződés" híre biztosan negatív hatású lenne.
A VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője, Pellei József ennél keményebben fogalmaz: az államosítás nem oldana meg semmit, hiszen az azonnali hiánycsökkenés mellett is a piac olyan mértékben "torolná meg" a lépést, hogy ennek ára nagyobb lenne, mint az azonnali jótékony hatás.
Az Aegonnál is a bizalomvesztés lehetőségét emelték ki, hozzátéve: az ügyfelek számláira vonatkozó tulajdonelvonás alkotmányjogi aggályokat is felvet. A tőkefedezeti rendszer (az az elv, hogy önmagunk számára takarékoskodunk és ezáltal sokkal kiszámíthatóbbá válik a nyugdíjunk) jelentősen sérülne és ismét egy, csak a jövőbeni ígéretekre épülő rendszer részeivé válnánk.
A cikk témájával bővebben foglalkozik a Napi Gazdaság október 19-ei öngondoskodás konferenciája.
További részletek