A kormány áprilisban módosította a felsőoktatási törvényt úgy, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha arról elvi megállapodást köt a magyar kormány és az érintett ország illetékese egy államközi szerződéssel. Emellett még egy kitételt szabtak: a külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie, sőt, ott oktatást kell végeznie.

A szigorítást a sajtó kezdettől fogva lex CEU-ként emlegette, mert a szabályozás legsúlyosabban a Soros György által alapított és fenntartott egyetemet érintette. Bár a kormány eleinte tagadta, hogy erről lenne szó, végül maga Lázár János miniszter beszélt arról, hogy az általa csak Soros-egyetemként emlegetett intézménynek is meg kell felelnie a törvényeknek, csalónak nevezte az intézményt.

Kapcsolódó

A CEU bár ellenezte a módosításokat, végül engedett a kormánynak, megállapodott a New York állambeli Bard College-dzsal, hogy ott folytat oktatást. A magyar fél pedig annyi engedményt tett, hogy elfogadta, az Egyesült Államokban az oktatási ügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. A kritériumoknak az egyetem így sem felelt volna meg a törvényben megszabott 2018 januári határidőig - ennél lassabbak az akkreditációs és adminisztrációs folyamatok.

Most az Index arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium módosítást adott be a lex CEU-hoz: ha ezt elfogadják, 2019. január elsejéig kell megfelelni az új feltételeknek. A tervezett változtatást, melyet még a parlamentnek is el kell fogadni, maga Trócsányi László tárcavezető jelentette be.

A meghátrálás egyik oka az lehet, hogy az eredetileg elfogadott törvényt több helyen támadták nemzetközi fórumokon is. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, az uniós alkotmányozási tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság is élesen kritizálta.