A javaslat szerint a kedvezményes, 10 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetésével 2010-re átmeneti szabályt hoz a kormány - mivel az év közepén változik az adó mértéke és az adó alapja - eszerint meg kell osztani az adóalapot a július 1-je előtti és utáni részre. Mivel az ötszázmilliós adóalaphatár éves szinten értendő, ezért az átmeneti szabály úgy szólna, hogy a július 1-je utáni adóalapnál kétszázötvenmillió forintig lehet igénybe venni a tízszázalékos kedvezményes adókulcsot a 19 százalékos helyett. Az első féléves adóalapnál ötvenmillió forintos határig lehetne a csökkentett adókulcsot kihasználni.
A személyijövedelemadó-törvényt is kicsit átírják félévtől. Az egyéni vállalkozóknak is lehetővé teszik a cégeknek adott könnyítést, azt, hogy ötszázmillió forintig 10 százalékkal adózzanak a jövedelmük után. A normaszövegből kiderül az is: nemcsak egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként is el lehet számolni értékcsökkenést az ingatlan bérbeadás esetén, illetve akkor, ha az illető magánszemély egy vonatkozó kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.
Az ingatlan-bérbeadókkal nagyvonalú lehet a kormány, ugyanis a javaslat szerint a változtatás életbe lépése előtt kezdett bérbeadásnál is ki lehet aknázni ezt a lehetőséget. Az egyenes ági rokonoknál az öröklés és az ajándékozás is értékhatár nélkül illetékmentes lesz. De a házastárs, mostoha- vagy nevelt gyermek, illetve a mostohaszülő elveszíti illetékmentességét öröklés esetén már az első forinttól kezdve: az örökös házastárs például egy 25 millió forintos házrész után 18 millió forintig 2,5, a 18 és 25 millió közötti részre pedig 6 százalékos illetéket kell, hogy fizessen.
Az Index szerint vannak kisebb lépések is a csomagban: a vállalkozások kommunális adója megszűnik, a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek utáni adót is eltörlik. Ez az adócsomag idén a tervezet szerint 75 milliárddal apasztja az állami bevételeket. Ebből a legnagyobb tétel a csökkentett társaságiadó-kulcs határának feltolása és a feltételek megszüntetése, csak ez több mint hetvenmilliárd forintot vesz ki az állam zsebéből. Érdekesség, hogy a dokumentumban felsorolják az egyes lépések költségvetésre gyakorolt hatását, a számokat összeadva azonban csaknem nyolcvanmilliárdos lyuk jön össze az Index szerint.
A napokban a kormány is tárgyalni fogja lap birtokába került dokumentumot. Sokat azonban az Index szerint vélhetően nem változtatnak rajta, mert a jövő hét közepéig be akarják terjeszteni a parlamentnek, hogy a csomag elfogadásával (sürgös tárgyalást kérve) a rendelkezések július 1-jével hatályba léphessenek.
Vannak azonban még a minisztériumok között is vitás kérdések. A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium több ponton is kifejezte aggályát a nemzetgazdasági tárca megoldási javaslatával kapcsolatban. Az egyik ilyen vitás pont, amely ráadásul az egész adócsomag bukását is eredményezheti, az üdülők utáni idegenforgalmi adóval kapcsolatos.
Azt eldöntötték, hogy ezt az adót meg akarják szüntetni már július 1-jén. Igen ám, de ez a balatoni településeken és más felkapott üdülőhelyeken nem elhanyagolható tétel az önkormányzatoknak, és a kormány nem akarja a kieső bevételt az állami büdzséből kompenzálni. Ehelyett megengednék az önkormányzatoknak, hogy év közepén megemeljék a az üdülőépületek után fizetett építményadót, előírva, hogy az így beszedett pénz nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az idegenforgalmi adó hozott volna. (Ez a második fél évben hétszázmillió forintot tehet ki összesen.) Ezzel, érvel a nemzetgazdasági tárca a dokumentum tanúsága szerint, az adóalanyok összes adóterhelése nem nő.
A normaszöveg tervezete azonban megengedné az önkormányzatoknak, hogy már az idegenforgalmi adó megszűnésének napján, július 1-jén módosítsák az építményadóról szóló rendeletüket. Ez az intézkedés azonban tehernövekedést jelent, vagyis meg kellene várni a negyvenöt napot a szabály életbe lépésével. Emiatt nem zárható ki, hogy ha a kormány a benyújtásig vagy a parlamenti vitában nem korrigálja ezt a pontot, vagy nem veszi ki, akkor az egész adócsomag elhasalhat az Alkotmánybíróságon.
Nemzetgazdasági Minisztérium kabinetfőnöke az MTI kérdésére csak annyit közölt, hogy a javaslat közigazgatási egyeztetés után a napokban - a határidő betartásával - kerül a kormány elé. A részletekről a kormány döntéséig nem kíván nyilatkozni a tárca.
A személyijövedelemadó-törvényt is kicsit átírják félévtől. Az egyéni vállalkozóknak is lehetővé teszik a cégeknek adott könnyítést, azt, hogy ötszázmillió forintig 10 százalékkal adózzanak a jövedelmük után. A normaszövegből kiderül az is: nemcsak egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként is el lehet számolni értékcsökkenést az ingatlan bérbeadás esetén, illetve akkor, ha az illető magánszemély egy vonatkozó kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.
Az ingatlan-bérbeadókkal nagyvonalú lehet a kormány, ugyanis a javaslat szerint a változtatás életbe lépése előtt kezdett bérbeadásnál is ki lehet aknázni ezt a lehetőséget. Az egyenes ági rokonoknál az öröklés és az ajándékozás is értékhatár nélkül illetékmentes lesz. De a házastárs, mostoha- vagy nevelt gyermek, illetve a mostohaszülő elveszíti illetékmentességét öröklés esetén már az első forinttól kezdve: az örökös házastárs például egy 25 millió forintos házrész után 18 millió forintig 2,5, a 18 és 25 millió közötti részre pedig 6 százalékos illetéket kell, hogy fizessen.
Az Index szerint vannak kisebb lépések is a csomagban: a vállalkozások kommunális adója megszűnik, a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek utáni adót is eltörlik. Ez az adócsomag idén a tervezet szerint 75 milliárddal apasztja az állami bevételeket. Ebből a legnagyobb tétel a csökkentett társaságiadó-kulcs határának feltolása és a feltételek megszüntetése, csak ez több mint hetvenmilliárd forintot vesz ki az állam zsebéből. Érdekesség, hogy a dokumentumban felsorolják az egyes lépések költségvetésre gyakorolt hatását, a számokat összeadva azonban csaknem nyolcvanmilliárdos lyuk jön össze az Index szerint.
A napokban a kormány is tárgyalni fogja lap birtokába került dokumentumot. Sokat azonban az Index szerint vélhetően nem változtatnak rajta, mert a jövő hét közepéig be akarják terjeszteni a parlamentnek, hogy a csomag elfogadásával (sürgös tárgyalást kérve) a rendelkezések július 1-jével hatályba léphessenek.
Vannak azonban még a minisztériumok között is vitás kérdések. A Navracsics Tibor vezette közigazgatási minisztérium több ponton is kifejezte aggályát a nemzetgazdasági tárca megoldási javaslatával kapcsolatban. Az egyik ilyen vitás pont, amely ráadásul az egész adócsomag bukását is eredményezheti, az üdülők utáni idegenforgalmi adóval kapcsolatos.
Azt eldöntötték, hogy ezt az adót meg akarják szüntetni már július 1-jén. Igen ám, de ez a balatoni településeken és más felkapott üdülőhelyeken nem elhanyagolható tétel az önkormányzatoknak, és a kormány nem akarja a kieső bevételt az állami büdzséből kompenzálni. Ehelyett megengednék az önkormányzatoknak, hogy év közepén megemeljék a az üdülőépületek után fizetett építményadót, előírva, hogy az így beszedett pénz nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az idegenforgalmi adó hozott volna. (Ez a második fél évben hétszázmillió forintot tehet ki összesen.) Ezzel, érvel a nemzetgazdasági tárca a dokumentum tanúsága szerint, az adóalanyok összes adóterhelése nem nő.
A normaszöveg tervezete azonban megengedné az önkormányzatoknak, hogy már az idegenforgalmi adó megszűnésének napján, július 1-jén módosítsák az építményadóról szóló rendeletüket. Ez az intézkedés azonban tehernövekedést jelent, vagyis meg kellene várni a negyvenöt napot a szabály életbe lépésével. Emiatt nem zárható ki, hogy ha a kormány a benyújtásig vagy a parlamenti vitában nem korrigálja ezt a pontot, vagy nem veszi ki, akkor az egész adócsomag elhasalhat az Alkotmánybíróságon.
Nemzetgazdasági Minisztérium kabinetfőnöke az MTI kérdésére csak annyit közölt, hogy a javaslat közigazgatási egyeztetés után a napokban - a határidő betartásával - kerül a kormány elé. A részletekről a kormány döntéséig nem kíván nyilatkozni a tárca.
További részletek