Elkészítette a Pénzcentrum a „nagy boldogságfelmérést”, hogy kiderítsék, mennyire érezték magukat az emberek elégedettnek és kiegyensúlyozottnak 2025-ben, mely tényezők határozzák meg leginkább a hazai lakosság jóllétét és mindennapi hangulatát.
A lap emlékeztet, tudományos megközelítésben az elégedettség egyszerre biológiai, lelki és társadalmi jelenség: hormonális folyamatok, érzelmek, emberi kapcsolatok és a gazdasági környezet egyaránt hatással vannak rá. A kiegyensúlyozottabb emberek ugyanis általában egészségesebbek, hatékonyabbak és hosszabb életet élnek, jobban teljesítenek, az elégedettség szintje pedig egy ország fejlettségének egyik kulcsfontosságú mutatója – érvel a portál a felmérés fontossága mellett, melynek kérdőíveit mintegy 15 ezren töltötték ki, noha nem reprezentatív. Széles spektrumon mozogva a munkát, a magánéletet és a közélethez való viszonyt is vizsgálták, 1-től 10-ig terjedő skálán, a legrosszabbtól a legjobb jelöléséig.
A fő kérdés az volt, boldog nép-e a magyar, s ennek mentén 11 kérdést tettek fel.
Megjegyezték, most annyit csavartak rajta, hogy tavalyhoz képest most a politikai közhangulat, a közbeszéd stílusának változásának hatásaira is rákérdeztek, és ezúttal másfélszer annyi válasz jött, mint egy éve.
Az ország átlagos boldogságérzete 5,8, azaz egy 10-es skálán átlagban ennyire érzik magukat boldognak Magyarországon.
Tavaly is ennyi volt az átlag. Arra is fény derült, a 25 év alattiak mérhetően boldogtalanabbak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a Z-generáció fokozottabb szorongását támasztja alá, ami például a lakhatási válság, vagy épp az AI árnyékában nem is túl meglepő.
Mérésük alapján a 41 és 55 év köztiek a legboldogabbak, az ő életük egy elég aktív szakaszban van, gyermekeket nevelnek, dolgoznak, esetleg még segítik a szüleiket, teljesnek érezhetik az életüket. Az egyedülállók sokkal boldogtalanabbak, mint a házasok, akik 6,2-es átlaggal az élen végeztek. Foglalkozás szerint pedig idén is a vállalkozók nyertek és a munkanélküliek végeztek az utolsó helyen.
Hogy fest a legfrissebb 2025-ös boldogságtérkép?
Földrajzilag, lakóhely szerint elemezve kirajzolódik, 2025-ben Veszprém vármegye bizonyult a legboldogabbnak, 6,1-es átlaggal, szorosan mögötte Pest megye (6,0) és Budapest, Fejér, valamint Győr-Moson-Sopron (mind 5,9). E térségeket jellemzően magasabb átlagkereset, stabilabb munkaerőpiac, jobb közlekedési és egészségügyi infrastruktúra, továbbá erősebb szolgáltatói szektor jellemzi, ami a mindennapi életminőségnek általánosságban kedvez. A lista végén Nógrád vármegye áll, de Borsod-Abaúj-Zemplén 5,6-os értékkel, és Csongrád-Csanád ugyanennyivel sem sokkal előzi meg. E megyékben tartósan alacsonyabbak a jövedelmek, gyengébb a gazdasági dinamika, és kevesebb a magas hozzáadott értékű munkahely, ami visszahúzhatja magát a boldogságérzetet is.
A 2024-hez viszonyított trendek azt mutatják, több elmozdulás is tetten érhető.
Veszprém tovább erősödött (5,9-ről 6,1-re), és Pest vármegye is stabilan felfelé mozdult (5,9-ről 6-os átlagra). A legnagyobb ugrást Heves produkálta (5,4-ről 5,8-ra), ám Vas vármegye jelentősen visszaesett (6,2-ről 5,8-ra). Somogy vármegye is gyengült (6-ról 5,8-ra), Borsod-Abaúj-Zemplénben is enyhe romlást látni, míg több középmezőnybeli megye, például Csongrád-Csanád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, mérsékelt javulást könyvelt el. Összességében a térkép kiegyenlítettebbé vált.
Magyarország végleg félbeszakad, jön a kasztrendszer? Megállíthatatlanul nyílik a szegénységi olló
Iszonyúan nagy eltéréseket mutat Magyarország, ha a földrajzi régióinkat átszövő szegénységi kockázatot vesszük górcső alá. Grafikonon mutatjuk, hogy az EU-szerte is látható végletek a hazai kasztosodási tendencia szempontjából sem vigasztalóak. Végérvényesen leszakad az ország külső karéja? Továbbiak >>>Romló egészség az idő előrehaladtával
Az idén napvilágot látott nemzetközi jelentések alapján Magyarország nem lett egészségesebb: továbbra is az egyik legrosszabb egészségi állapotú ország Európában. Az OECD 2025-ös egészségügyi áttekintése rámutatott, a magyarok várható élettartama 4,4 évvel alacsonyabb, mint az OECD-átlag, és kiugróan magas a megelőzhető halálozások száma. Ez együttesen közvetlenül rontja az ország versenyképességét, mivel a gazdaság alapja a munkaképes, egészséges lakosság. Aki beteg, nem tud dolgozni, a krónikus állapotok pedig tartós munkaerő-kiesést okoznak.
A demográfiai helyzet miatt ráadásul egyre több nyugdíjasra lenne szükség a munkaerőpiacon, ám ők csak addig tudnak aktívak maradni, amíg egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi: vagyis a rossz egészségi mutatók ma már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci korlátot is jelentenek
– emeli ki a lap, mely szerint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozottsága csak tovább ront a helyzeten. A 15 ezer válaszadó 10-es skálán átlagosan 5,9-re értékeli saját egészségügyi helyzetét, ami 1 tizeddel rosszabb, mint tavaly volt. Egészségi állapot terén változatlanul a fiatalabbak a legelégedettebbek, noha már náluk is látszik némi visszaesés. A 25 év alattiak átlaga 6,2, a 25–40 év közöttieké 6,4, azaz ez a két csoport érzi magát a legjobb formában. A középkorúaknál 41–55 között stabil a 6,2-es érték, míg az 56–64 éveseknél 5,8, a 65 év felettieknél pedig 5,6 az átlag.
Minél idősebb valaki, annál kevésbé elégedett az egészségi állapotával, és a nyugdíjaskorhoz közeledve, s a fölött már markánsabban romlik a szubjektív megélés.
A tavalyi adatokhoz mérten a 25 év alattiaknál csökkent az elégedettség, 6,5-ről 6,2-re, míg a 25–40 éveseknél éppen ellenkező folyamat látszik, ott javulás történt, 6,3-ról 6,4-re nőtt az átlag. A 41–55 évesek értéke változatlan maradt, az 56–64 éveseknél viszont 5,9-ről 5,8-ra csúszott vissza az átlag. A legnagyobb visszaesés a 65 év felettieknél látható, ahol az elégedettség 5,9-ről 5,6-ra csökkent. Vármegyei bontásban a legmagasabb értéket Fejér, Pest, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Tolna és Budapest produkálta (mind 6,0), míg a legalacsonyabb eredmény Heves megyében született (5,5).
Nem csoda, a nyugat-magyarországi térségek és a főváros jellemzően jobb egészségügyi infrastruktúrával, magasabb jövedelmi szinttel és könnyebb hozzáféréssel rendelkeznek az egészséges életmód feltételeihez, például sportolási lehetőségekhez, szűrővizsgálatokhoz vagy minőségi élelmiszerekhez. Heves, Békés és Komárom-Esztergom alacsonyabb értékei mögött gyakran anyagi korlátok, alacsonyabb egészségtudatosság és nehezebb hozzáférés állhat.
Anyagi helyzet, pénzügyi biztonság megítélése
2025-ben a magyarság pénzügyi és anyagi helyzete a gazdasági adatok alapján minimális javulást mutatott: 5,5-ről, 5,6-ra nőtt. Területi síkon a legelégedettebbek továbbra is Budapesten élnek (5,9), amit szorosan követ Győr-Moson-Sopron, Pest és Veszprém vármegye (mind 5,8). E térségekben magasabbak a bérek, erősebb a gazdasági teljesítmény, több a munkahely, és a jól fizető szektorokhoz jobb a hozzáférés. A középmezőnyben Fejér, Hajdú-Bihar, Tolna és Vas megye található, míg a lista végén Jász-Nagykun-Szolnok (5,2), Békés, Heves, Nógrád és Zala vármegye állnak, szerényebb lehetőségek mellett. A jól ismert kettősséget itt is látni:
a nyugati és fővárosi térségek anyagilag jóval kedvezőbb helyzetben vannak, míg a keleti és dél-alföldi megyékben továbbra is erősebb a lemaradás.
A 25 év alattiak érzik a legbizonytalanabbnak magukat anyagilag, és a 41 és 55 év közöttiek a legbiztosabbnak. Emellett minél magasabb iskolai szintet ér el valaki, annál elégedettebb a saját pénzügyi helyzetével. Foglalkoztatási státuszt nézve a vállalkozók a legelégedettebbek, akik 6,5-re értékelték a pénzügyi helyzetüket. A közalkalmazottak 5,9-es értéke stabilitást, az alkalmazottak 5,6-os átlaga középmezőnyt jelent. A gyermekgondozási ellátáson lévők 5,3-as értéke már nem olyan kimagasló, és a közmunkások (4,5) és a munkanélküliek (4,4) értékei a legalsó sávban vannak.