A magunk mögött hagyott héten nemcsak az derült ki, hogy

egy év alatt 4,9 százalékkal visszaesett a magyar ipar teljesítménye,

de az is, hogy

4,3 százalékkal növekedett az infláció tavaly júliushoz képest.

Szükség is volt valami nagy bejelentésre - ez is megtörtént. 

Igazából már a hétfő sem indult olyan jól a nemzetgazdaság szempontjából, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta az Országgyűlés által már elfogadott 2026-os költségvetés elemzését. Ebben egyébként többek úgy fogalmaznak, hogy idén és jövőre is a kormányzati prognózisnál mérsékeltebb növekedést várnak az áfabevételi folyamatokat leginkább befolyásoló háztartások fogyasztási kiadásait tekintve. Sőt,

a jegybank szerint mivel a helyreállítási források továbbra sem elérhetőek, az RRF bevételek 580 milliárd forintos teljesülését is jelentős kockázatok övezik.

Az MNB-nél úgy látják, hogy az alacsonyabb 2025. évi növekedés az idei évre és a bázishatáson keresztül a 2026. évi költségvetésre nézve is kockázatot jelent az adóbevételek teljesülése szempontjából.

Két nappal később aztán jött az újabb csapás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2025 júniusában a magyar ipari termelés 4,9 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a járműgyártás jelentős visszaesése miatt. Az államháztartás szerencséjére viszont a fogyasztás tovább bővült, ami ellensúlyozta az ipar mélyrepülését. 

Szintén a hét közepén közölte a KSH, hogy 2025. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Sőt, Ausztria is másolná Orbán Viktor mestertervét, még ha eddig is nem jött be az árkorlátozás hazánkban.

Ennek tudatában aznap Kormányinfót is tartottak, amelyen vendégszerepelt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára is. Gyakorlatilag a sajtótájékoztatón az új fix, 3 százalékos lakáshitel minden részlete ismertté vált. 

Mi most a kínálati oldallal kapcsolatban

az új lakópark-Magyarországot emelnénk ki.

Az államtitkár ugyanis közölte, hogy a lakásfejlesztések felgyorsítása érdekében minden olyan beruházás, amelyben legalább 250 lakás épül, és ezek 70 százaléka belefér a támogatási keretbe, nemzetgazdaságilag kiemelt minősítést kaphat. 

Az Economx kíváncsi volt arra, hogy ha már kiemelnek ilyen beruházásokat,  miért nem bérlakásokat építenek, Panyi Miklós elmondta, a kormány a tulajdonban hisz, és azt az elvet vallja, hogy azzal tudják a leginkább segíteni egy fiatalnak az életben való elindulását, ha az első otthonának megszerzésében segítik.

Szintén az Economx miatt tudta meg az ország, hogy a kormányzat döntött az egymillió forintos támogatásról is. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter portálunk kérdésére közölte, a kormány a lehető legszélesebb körben igyekezett meghatározni azon közszolgálatban dolgozók körét, akik jogosultak lesznek az évi egymillió forintos otthontámogatásra. A program kapcsán elmondta, hogy a munkavállalóknak 18 százaléka fizet hiteltörlesztő részletet, ez az állami alkalmazottaknál feltételezhetően valamivel alacsonyabb. Ha 15 százalékkal számolnak, akkor ez 100 milliárd forint közeli tétel az államháztartás számára. 

Egyébként a Kormányinfó másik nagymondása az volt, hogy

a kormányzat két héten belül kidolgozza az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervet is.

Bár akkor még senki (?) nem tudta, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyeztetni fog Alaszkában. Jól jönne valami segítség, mert vergődik a német autóipar, de más szektorok is nagy pofont kaptak odaát.

Pénteken aztán robbant az újabb inflációs bomba: az újabb KSH-jelentés szerint

júliusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 4,3 százalékkal, júniushoz képest pedig 0,4 százalékkal emelkedtek.

Sőt, tavaly júniushoz képest, az élelmiszerek ára átlagosan 5,9 százalékkal nőtt.

Persze, Sárosi Viktor elemzőnk erre rögtön meg is jegyezte: egy dologra jó a várt feletti infláció: 11 hónapos csúcsra erősítette a forintot. Ugyanis péntek délelőtt 396 forint alatt jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, hogy ilyen erős árfolyamot lássunk, arra közel egy éve, tavaly szeptemberben volt példa.

A magyar makrogazdasági naptárra nézve azt látjuk, hogy jövőhéten megismerjük az építőipar helyzetét, ha már jön a nagy lakásépítési láz, és arra is választ ad a KSH, miért esett vissza a magyar ipar.

Ha már szóba került Donald Trump, úgy fog leülni az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetni, hogy akkor már ismerni fogja az amerikai inflációs adatokat, illetve az Eurózóna, valamint Nagy-Britannia és Japán legfrissebb GDP-teljesítményét, sőt, még Kína ipari termelésének valamint az infrastrukturális beruházásai változásait is nyilvánosságra hozzák. 

Kapcsolódó