„Bár a második negyedévben az előzetes várakozásokat meghaladó GDP-adat érkezett, összességében úgy látjuk, hogy az év egészében 0,8 százalék lehet az átlagos növekedés. A szolgáltatások, főként az információs és kommunikációs szektor, illetve a kiskereskedelem és a vendéglátás növekedése erősítette a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság jelentős visszaesést szenvedett el – főként a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a gyenge külső kereslet miatt” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet negyedéves makrogazdasági sajtóbeszélgetésén.
Mivel hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország gazdaságélénkítő programjának hatása várhatóan csak a jövő évtől lesz igazán érezhető, addig az ipari megrendelések és az export továbbra is visszaesést mutatnak, ami a magyar növekedést is fékezi. Ugyanakkor biztató jel, hogy a német és az euróövezeti feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek az elmúlt hónapokban többéves csúcsra emelkedtek, ami már jövőre kedvező hatással lehet a magyar gazdaságra is.
„2026 végére a magyar háztartások fogyasztása visszatérhet a koronavírus-járvány előtti szintre. A jövő évi GDP-növekedést a termelési oldal erősíti, a fogyasztás azonban gyengélkedik”
– húzta alá Árokszállási.
Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás enyhített a feszültségeken, a 15 százalékos vámplafon komoly terhet jelent a kontinens gazdaságára nézve, ráadásul a vámháborúk lezáratlan kérdései továbbra is kockázatot hordoznak Európa számára.
Mi a helyzet a munkaerőpiacon?
A statisztikai hivatal legutóbbi, júliusi adatai erősek voltak: egy hónap alatt 30 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma. Ez azonban nem a munkaerőpiaci helyzet javulásának tudható be, hanem sokkal inkább a diákmunka-szezonnak köszönhető.
„Tartós pozitív trendfordulóra ugyanakkor csak akkor lehet számítani, ha a gazdasági növekedés is érezhetőbben magára talál”
– erről már Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője beszélt.
Mivel a munkaerőpiac reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9–12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A vállalatok bizonytalanságának enyhülésével újra elindulhat a munkaerő-toborzás. Az MBH elemzői 2025-re továbbra is 4,4 százalékos, 2026-ra 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak. Minderre természetesen negatívan hat az is, hogy a magyar népesség folyamatos csökkenésben van, egyre inkább elöregedő társadalom vagyunk.
Infláció és Orbánék ársapkája
Hiába a bevezetett árrésstop-intézkedés, így is a jegybanki célsávon kívül mozgott az elmúlt hónapokban a magyar inflációs ráta. A nyári hónapok átmeneti dezinflációja után ősszel 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét a 4 százalékot megközelítő szintet érhet el. A forint euróhoz viszonyított lendülete segíti az infláció csökkenését, ugyanakkor az árrésstop jövőbeli kivezetése kedvezőtlen hatást gyakorolhat az árszínvonalra.
„Az intézkedés jelenleg nagyjából 1,5 százalékkal csökkenti az inflációt. Úgy számolunk, hogy az árrésstop a jövő év közepéig marad velünk” – mondta Árokszállási Zoltán, kiemelve, hogy sokáig már nem tartható ez a helyzet, mert az érintett területeken a kereskedők folyamatosan veszteséget termelnek.
A pénzintézet az idei évre 4,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,9 százalékos átlagos inflációs rátával számol.
Jövőre érkezhet a kamatcsökkentés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy éve 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, és a jelek szerint a közeljövőben ez nem is fog megváltozni, legalábbis idén egész biztos. Ennek fő oka, hogy az infláció továbbra is célsávon kívül mozog, ráadásul a forint jelenlegi stabilitását is megingathatná egy korán megkezdett monetáris lazítás.
„Tekintettel arra, hogy várakozásunk szerint az EKB és a Fed is csökkenteni fogja az irányadó rátát az év végéig, ez a magyar jegybank számára is egyre nagyobb teret adhat a kamatcsökkentésre. 2026-ban már elindulhat egy lazítási ciklus, amelynek következtében a 2026 végére 6 százalékos alapkamattal számolunk” – emelte ki Árokszállási Zoltán.
Nem biztos, hogy jó az erős forint?
Részben a stabil alapkamatnak köszönhetően kétéves csúcsra (a 391-es szint alá is benézett) erősödött a forintárfolyam az euróhoz viszonyítva. Ez a lendület az év hátra lévő részében is kitarthat. Ha az erős forint sokáig velünk marad, hosszú távon negatív hatásai is lehetnek, hiszen hazánk egy exportorientált gazdaság.
A forint euróval szembeni árfolyamát idén év végén 397,5 forintra prognosztizálja, míg a jövőre várható átlagos árfolyam 400,3 forint lehet.
Vannak nemzetközi tényezők is az erősödésben: a Fed kamatvágási várakozásai, az amerikai munkaerőpiac gyengülése és a politikai bizonytalanságok gyengítették a dollárt, miközben az Európai Központi Bank már óvatosabb politikát folytatott.
Hiány marad bőven
„Az államháztartás eredményszemléletű hiánya a tavalyi, 4,9 százaléknál minden bizonnyal alacsonyabb lesz, de meghaladja a költségvetési tervben szereplő 4,1 százalékos szintet” – mondta Árokszállási Zoltán.
Jelenleg a GDP 4,6 százaléka körüli hiányt látják reálisnak, a csökkenést nagyban segíti az állampapírkamatok miatt jelentkező kiadások visszaesése. Az államadósság GDP-arányos rátája azonban idén kismértékben emelkedhet a 2024-eshez képest, ennek oka a gyenge GDP-növekedés és a relatíve magas költségvetési hiány.