A kétszeres volt jegybankelnök az eredendő bűnnek a devizakódex 2001 nyár eleji módosítását tartja, amelynek nyomán korlátlanul lehetővé váltak a devizatranzakciók, így a devizahitelezés is. Majd 2001-2007 között a magyar gazdaságpolitika fenntarthatatlan irányba ment. Ezt követően hirtelen ötletek sorjáztak éveken át.

Sok hibát elkövetett az MNB

A felelőtlen költségvetési politika mellett a monetáris politika tartósan túlszigorított és - szándéka ellenére - a fogyasztást erősítette a devizahitelezés attraktívvá tételével (kamatelőny és árfolyam-erősödés révén).

Surányi szerint a jegybank felelőssége az is, hogy 2008 ősze után, amikor az IMF-EU-hitel növelte a devizatartalékot, a tartalék szerkezetének a magyar adósságszerkezetet kellett volna leképezze. Így ugyanis most eurónként, illetve frankonként nem 20-25 forint, hanem 60 forint árfolyamnyereséget ért volna el az MNB - és ez a pénz odaadható lenne most a forintosításkor a devizahiteleseknek.

Mi legyen a fizetni nem tudókkal?

A mostani javaslatok iránya alapvetően rendben van - mondta Surányi a devizahitelek forintra váltásáról. Hiányolja viszont, hogy ehhez - az eurón kívül - az MNB nem ad elegendő hosszú távú forintlikviditást a bankoknak - holott a jövőben középtávú betétekből lesznek kénytelenek hosszú távú hiteleket finaszírozni.

A terhek elosztása sem nevezhető szerinte arányosnak. Ráadásul miközben a bankok hatalmas veszteséget szenvednek el, a törlesztőrészletek csak 20-25 százalékkal csökkennek - hívte fel a figyelmet a volt jegybankár.

A forintosítás után továbbra sem fizetni tudókat - mintegy 120 ezer háztartást - pedig tovább kellene segíteni, hiszen várhatóan megszűnik az árverési és végrehajtási morítórium és sokan az utcára kerülhetnek - emelte ki Surányi, egyúttal egy elegáns megoldást is vázolt. Eszerint ezt a könyvekben már most is csupán 30-40 százalékon nyilvántartott állományt nettó értéken ki kellene vásárolni a bankoktól. Ezt a kivásárlást a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. bonyolítaná le, az MNB pedig finanszírozhatná - ez a megoldás 4 százalék körüli forintkamatot eredményezne az adósok számára. Mindezt ki lehetne egészíteni a futamidő meghosszabbításával. E lépések nyomán a jelenlegi 80 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet 20-25 ezresre apadhatna - mondta Surányi. Akiknek pedig ez az összeg is kigazdálkodhatatlan, azokat szociálpolitikai eszközökkel segítené.