Hetényi István, a GKI Zrt. felügyelőbizottsági tagja azt emelte ki mondandójában, hogy a reform szitokszóvá vált, mert a reformok mindig elkezdődnek, majd visszafordulnak. A volt pénzügyminiszter a Bokros-csomagot sikeres stabilizációs lépésnek nevezte, de az abba beépített államháztartási reformokat elfűrészelte az Alkotmánybíróság. Hozzátette: a reform-eltökéltség minden választás előtt alábbhagy, így legalább arról jó volna egy politikai minimumkonszenzus, hogy milyen államra is van szükség. Azt is fontos belátni, hogy a változásokhoz hosszú időre van szükség, miközben a kormány sokszor túlbecsüli lehetőségeit, és nem számol a teljesítménykényszertől államaparátus felkészültségbeli hiányosságaival, motivációival. Varga Mihály úgy vélte, szó sincs államháztartási reformról, stabilizációs kísérlet zajlik. A magyar gazdaságpolitika elvesztette innovatív képességét - mondta a Fidesz alelnöke, aki súlyosnak tartja a mostani helyzetet, mert a változtatáshoz szükséges hitelességi tőke nincs meg. Mint mondta, az EU-források nem oldanak meg semmit, 2009-ig Magyarország még nettó befizető lesz, ráadásul kérdés, hogy az infrastrukturális beruházásokból hogy lesz több munkahely, dinamikus növekedés. Varga Mihály szerint szűkíteni kell a reformok fókuszát az eredményesség érdekében, a polgárok ugyanis könnyebben meggyőzhetők, ha 4-5 éven belül belátható cél érdekében kérik tőlük az áldozatvállalást. Egy-két fókuszpont kiválasztása nem elegendő - vitatta Varga álláspontját Draskovics Tibor. Az államreform-bizottság operatív vezetője szerint azért van szükség széleskörű reformokra, hogy színvonalas, a változó igényeknek megfelelő közszolgáltatásokat lehessen nyújtani, tartósan, kiegyensúlyozottan működő államháztartás mellett. Hangsúlyozta: reformhoz és tartós egyensúlyhoz politikai eliten belüli konszenzus kell arról, hogy a fiskális fegyelem közérdek, aminek érdekében mindenki tartja magát bizonyos játékszabályokhoz. A reformoknak nem a 10 millió magyar állampolgár a vesztese, hanem az a néhány tíz- esetleg százezer, de sokkal inkább csak néhány száz vagy ezer ember, akik a jelenlegi viszonyok fenntartásában érdekeltek - tette hozzá. Hetényi István szerint a rövidt ávú stabilizációt úgy kell végrehajtani, hogy legalább 3-4 évig kitartson, s van is rá remény, hogy ez megvalósul. Hozzátette: hosszú távon a kormánynak el kell döntenie, hány terület reformjának színvonalas megvalósítására van ereje, hol tud világos jövőképet adni a választóknak. Kupa Mihály szintén úgy vélte, hogy nem lehet mindent egyszerre megreformálni. Szerinte csak azt a reformot lehet megcsinálni, amit a kormány jól tud kommunikálni. Hozzátette: az oktatás reformja a legsürgetőbb, ott van ugyanis a legnagyobb lemaradás. Kupa az egészségügy és a tb terén az osztrák, az oktatásban pedig az ír példa átvételét ajánlotta. A jövő évi adótervekből kiderül, hogy megkezdődött a stabilizáció részleges eredményeinek erodálása - fogalmazott Varga Mihály. Az ellenzéki politikus ugyanakkor hozzátette: ha lesz, természetesen a Fidesz is meg fogja szavazni az adócsökkentést. Varga Mihály szerint egyébként a stabilizálási kísérlet kudarcra van ítélve, ugyanis bevételsúlyozott kiigazítás történik, de 2-3 év múlva megint ugyanazekkel a problémákkal kell majd szembesülni.