Összesen mintegy 70 innovatív gyógyszer és modern fejlesztésű, hatékony terápiás eljárás van jelenleg Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek közül többről is előrehaladott tárgyalásokat folytatott korábban az egészségügyi kormányzat. A széleskörű szakmai konszenzus és a kedvező szakmai-előkészítő döntések ellenére azonban a konkrét befogadási döntéseket megjelenítő jogszabályok kihirdetése még mindig nem történt meg.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő(NEAK) március végén jelezte, hogy új készítmények társadalombiztosítási támogatása várható április elején. Az AIPM aggodalommal tekint az elhúzódó folyamatra: bár az április eleji határidő már letelt, egyelőre semmilyen hivatalos lépés nem látható az új befogadások kihirdetése érdekében.

Kapcsolódó

Az új, innovatív gyógyszerek számos betegség legcélzottabb, leghatékonyabb kezelési lehetőségét kínálják. A jelenleg is várólistán álló készítmények segítséget jelentenek például a tüdőrák, a vérképzőszervek és a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedései, emlőrák, asztma, melanoma, pikkelysömör, szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, sclerosis multiplex, vastagbélrák, gyomorrák, reuma meghatározott altípusainak terápiájában.

Legutóbb - hosszas szünet után - 2016 végén került sor nagyobb befogadási döntésre, akkor 15 innovatív terápia kapott támogatást. Azóta azonban a betegek és a szakma is hiába vár a következő befogadási körre.

Egy nemzetközi összehasonlító tanulmány szerint a V4-es országokban az innovatív gyógyszerek esetében a kérelemtől az elbírálásig tartó idő rövidebb, mint nálunk, így Lengyelországban és Szlovákiában 180 nap, Csehországban pedig 165 nap alatt történik előrelépés a szlovák, cseh és lengyel betegek érdekében.

Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint hazánkban egyes terápiás területeken a várakozási idő elérheti akár a 3-4 évet is, a magyar betegek érdekeit azonban jobban szolgálná, ha a jövőben a magyar adatok is közelítenének a visegrádi országok átlagához.

A hosszú várakozási idő mellett további problémát okoz, hogy a hazai gyógyszerbefogadási rendszer rendkívül bonyolult: a befogadást követően is sok időt vesz igénybe, amíg a készítmény ténylegesen eljut a betegekhez, így különösen fontos a már előkészített befogadási döntések mielőbbi kihirdetése.

Az új terápiákhoz való tényleges hozzáférés idejének csökkentésére, a rendszer egyszerűsítésére azért is szükség lenne, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatóink. A KSH adatai szerint Magyarországon 2016-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok, felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, miközben a V4 országok közül nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra minden negyedik magyar ember érintett lesz valamilyen daganatos megbetegedésben.