Az örökösnő előbb a fővámhivatalhoz fordult, de az a keresetét elutasította. Ezt követően került bíróságra az ügy, amely a vámhivatal határozatát - első és másodfokon is - hatályon kívül helyezte. A jogerős ítéletben kifejtette a bíróság, hogy a gázolajnak nem volt birtokosa az örökös, így nem bírságolható (az özvegy nem apellált a rá kiszabott bírság ellen).

A vámhivatal a maga igazát keresve felülvizsgálatot kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságon, és ez a fórum neki adott igazat. A fő jogi probléma ugyanis az, hogy az örökös birtokolta-e a jövedéki terméket, ha nem is tudott róla. A legfőbb bírói fórum kifejtette: "A jövedéki törvény alkalmazása során a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e. A birtoklás fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is."

Az örökös négy éve lakott már az édesapjától örökölt házban, amikor sor került a jövedéki ellenőrzésre. A gázolaj nem volt elrejtve, a melléképületben 9 hordóban tárolták azt, így életszerűtlen, hogy az ingatlan mindennapi használata során soha nem látta ezeket a hordókat az örökös. Ezért függetlenül attól, hogy az örökös birtokolni kívánta-e azt vagy a birtoklás tudata áthatotta-e, a Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja szerint őt is birtokosnak kell tekinteni. Ezért a jogerős bírósági ítéletet a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte.