Magyarországon nincs pontos nyilvántartás a telkeken működő fúrt kutakról - hiszen helyzetük rendezésével kapcsolatban épp az az egyik nehézség, hogy többségüket korábban, bejelentés nélkül létesítették.

Az év végéig vagy korábban létesített háztartási célú kutakat bizonyos feltételektől, illetve területi elhelyezkedéstől függően nem kell engedélyeztetni. A több tíz-, de inkább több százezer kúttulajdonost érintő helyzetben könnyebbséget jelent, hogy minden kúttulajdonos térképen ellenőrizheti, őt érinti-e a bejelentési kötelezettség, vagy mentesül attól.

Fontos, hogy továbbra is külön kezelendők a háztartási célú fúrt kutak, illetve azok, melyekkel a vízkivétel mezőgazdasági céllal (például öntözés vagy haszonállatok itatása, bár ez utóbbinál további jogszabályi előírásoknak is meg kell felelni) történik.

Most akkor mi is kell a kútamnesztiához? Könnyű elfelejteni a szigorú feltételeket

Elvileg megszűnik a háztartási, kerti kutak és a mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésekor szükséges bejelentési kötelezettség, és engedélyeztetésre sem lesz szükség, de a gyakorlatban nem olyan egyszerű a képlet, ugyanis több feltételnek kell megfelelni. A kritériumok értelmezése kissé bonyolult lehet, miután a tájékoztatás néhány kérdésben nem fedi egymást Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) útmutatójában. Bővebben --->

Íme a változások:

  • A háztartási vízigényt kielégítő, 50 méter talpmélységet meg nem haladó, és az első vízzáró réteget el nem érő kút esetében kockázatmentes területen 2024. január 1-jét követően sem lesz teendő, nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez.
  • Ivóvíz- vagy karsztbázis szempontjából kockázatos területen azonban a kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni a kút helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.
  • Az amnesztiát kapott, be nem jelentett mezőgazdasági célú kutakat december 31-ig csupán regisztrálni kell a Nemzeti Földügyi Központnál, ami ingyenes és szankciómentes.
  • A mezőgazdasági célú talajvízkutak a vízkivételi szempontból kockázatos területeken a Nemzeti Földügyi Központ által kiadott vízjogi engedély alapján lesznek 2024. január 1-jétől építhetők, szemben a nem kockázatos területekkel, ahol ugyanezek a kutak csupán az egyszerűbb, bejelentés és hatósági jóváhagyási eljárás alá tartoznak majd.
  • Az új törvény a fúrt kút esetében háztartási vízigényt is meghatároz: ez jövő januártól évi 500 köbmétert meg nem haladó vízhasználattal egyenlő.
  • A vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területeken a 2024. január hó 1. előtt – engedéllyel vagy engedély nélkül – létesített háztartási talajvízkutak ugyancsak mindenféle engedély és bejelentés nélkül lesznek fönntarthatók, míg az új, 2024. január hó 1. után építendő háztartási talajvízkutak egyszerűsített engedélyezési feladata (hatósági bejelentési és jóváhagyási eljárás) ezeken a területeken a helyi vízügyi hatóságra, jelesül az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságra hárul – hívja fel a figyelmet az Origo által idézett Magyar Vízkútfúrók Egyesülete. Ez egyébként azt is jelenti, hogy január 1-jétől a kutak ügyében eddig a jegyzőkhöz tartozó illetékességek átkerülnek a katasztrófavédelemhez.

Érdemes tehát körültekintően eljárni, és a meglévő kutak kapcsán, illetve a tervezett új kút létesítése előtt is ellenőrizni azt, milyen besorolású területen kívánja a telektulajdonos azt felállítani.

A vízkészvédelmi országos térképet itt találja!

 Finisben a fúrt kutak ügye: félmillió engedély a tét

A fúrt kutakkal kapcsolatos törvényalkotás utolsó szakaszába ért, már csak a parlament végső döntés van hátra, amivel gondoskodni fognak a 2024. január elseje előtt létesült kutak engedélyeztetéséről.Bővebben --->