A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HŐOK) legfrissebb kutatása szerint a felsőoktatásban tanuló hallgatók 91,5 százaléka elégedetlen a jelenlegi ösztöndíjrendszerrel. A válaszadók kétharmada 1-es osztályzatot adott a támogatások mértékére, ezzel jelezve, hogy szerintük a jelenlegi juttatások nem nyújtanak valós segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez.

Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője az Economxnak elmondta, kétféle ösztöndíjat kapnak jellemzően a hallgatók, tanulmányi és szociális ösztöndíjat, emellett persze vannak más ösztöndíj lehetőségek is. 

Az egyetemisták tanulmányi ösztöndíja átlagosan havi 20-25 ezer forint között mozog, a szociális ösztöndíj összege is jellemzően ugyanekkora összeget jelent. 

A HÖOK kutatása súlyos  pénzügyi helyzetre is rámutatott: a hallgatók közel 90 százaléka nem tudna önerőből megoldani egy váratlan kiadást. Még aggasztóbb, hogy közülük csak néhány százalék számíthat ilyen esetben szülői vagy családi támogatásra, ami komoly társadalmi kiszolgáltatottságot jelez – tette hozzá Budai Marcell.

Egy nagy bevásárlásra sem elég az ösztöndíj

Az elmúlt időszak gazdasági változásai drámaian átrendezték a fiatalok anyagi lehetőségeit, miközben a felsőoktatásban tanulók minimum tanulmányi ösztöndíja, a 8330 forintos összeg változatlan maradt.

Kapcsolódó

A bérek ugyan nőni kezdtek, a hallgatói juttatások azonban nem követték ezt a trendet, így az ösztöndíjak vásárlóereje szinte lefeleződött négy év alatt. Ez az összeg 2020-ban még hat kiló csirkemellre, vagy akár egy hétre elegendő alapvető élelmiszerre — például kenyérre, tejre és vajra — is elég volt, ma viszont legfeljebb három kiló húsra, vagy egy bevásárlásra futja belőle.

A lakhatási költségek szintén nagy nyomást helyeznek a hallgatókra. Budapesten 2020-hoz képest 100 ezer forinttal, más nagyvárosokban 50–80 ezer forinttal is nőttek a havi bérleti díjak, így az egyetemisták jelentős része kénytelen saját jövedelemből hozzájárulni a lakhatáshoz. Ez gyakran azt jelenti, hogy a tanulás mellett rendszeresen dolgozniuk kell – az esetek közel felében heti 20 vagy 40 órában.  –, ami viszont hátráltatja a tanulmányaikat és csökkenti az esélyt a jó teljesítményre.

A jelenlegi ösztöndíjrendszer így már nem képes betölteni eredeti szerepét, vagyis sokak számára nem nyújt valódi segítséget a megélhetéshez.

A HÖOK „Egyetem ilyen” fórumain mostanra több, mint ezren osztották meg véleményüket a felsőoktatással kapcsolatban. A visszajelzések alapján világosan látszik: a megélhetés kérdése, az infláció hatásai és a hallgatói juttatások elértéktelenedése kiemelkedő problémává vált, mondta Budai Marcell.

2020-ban emelkedtek utoljára

Jelenleg a hallgatók számára két fő típusú támogatás mértékét az állami hallgatói normatíva alapján számítják ki, amely a támogatási rendszer pénzügyi alapját jelenti. A normatíva összege utoljára 2020-ban emelkedett, azóta azonban a megélhetési költségek jelentősen nőttek, miközben a támogatási összegek reálértéke folyamatosan csökkent. Ennek következtében mára indokolttá vált a normatíva legalább kétszeres emelése annak érdekében, hogy a támogatások ismét érdemi segítséget nyújtsanak a hallgatók számára.

A HÖOK célja, hogy a kutatás eredményeire alapozva olyan javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók számára, amelyek valódi válaszokat adnak a hallgatói lét kihívásaira – tette hozzá a HÖOK kommunikációs vezetője.