Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tárgyalásán részt vevő miniszterelnök azt mondta: március 15. a szabadság ünnepe, a szabadság pedig a munka, az otthon, a család és a szellem szabadságát jelenti. Kitért arra, hogy a nemzeti ünnepen - szokás szerint - otthon kellene beszédet mondania, de a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján fontos témák vannak napirenden: az európai gazdaság helyzete és az Oroszországhoz fűződő viszony.

Orbán hozzátette: a rezsicsökkentés, a gazdasági átalakítások és az alkotmánymódosítás miatt támadások érték Magyarországot, ő pedig nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodik a viták elől. "Úgy gondoltam, akkor teszem a legtöbbet a hazámért (...), ha csütörtökön és pénteken itt vagyok" - mondta.

A miniszterelnök szerint a magyarok megtanulták, hogy a szabadság a bátraké. Történelmünk "tele van olyan bátor emberekkel, akik létrehozták, megtartották, megvédték, ha elveszett, újra kiharcolták a magyar szabadságot" - hangoztatta. Hozzáfűzte: nem százötven éves, hanem sokkal régebbi gondolat, hogy "azt akarjuk, a munkánkból elsősorban a magyarok éljenek jól. Ma sem akarunk többet".

"Az otthoni bátorságnak külföldön meg kell fizetni az árát" - jegyezte meg a kormányfő. Mint mondta, a rezsicsökkentés után azt kérdezik tőle külföldön, hogy mi lesz a nagy nemzetközi cégekkel, amelyeknek ez veszteséget jelent, a bankadóval kapcsolatban pedig azt, hogy "meddig megy ez így".

Orbán végezetül hangsúlyozta: Magyarország érdekeit fogja nézni; ha az szolgálja az ország érdekeit, akkor kompromisszumot kell kötni, meg kell egyezni, "ha az szolgálja az érdekünket, hogy nem egyezünk meg, akkor nem kell megegyezni".