Mind az Európai Unió, mind a magyar kormányzat megkezdte a felkészülést a következő, 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakra. Az Európai Bizottság már 2018 májusában nyilvánosságra hozta az új időszakra vonatkozó javaslatait és elképzeléseit, azonban az Európai Unió döntéshozatali rendszerében a végső szó nem a testületé. A végleges költségvetést és az annak felhasználását meghatározó szabályozást az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács fogja közösen elfogadni - utóbbi egyhangú döntéssel, azaz a végső döntéshez minden tagállam egyetértése szükséges lesz. A közelgő európai parlamenti választások miatt gyors megegyezés semmiképpen sem várható; bár az európai politikai menetrend elvileg már 2019 végére lehetővé tenné ezt, a szereplők többsége csak 2020 végi megegyezésre számít - írja közleményében a Deloitte.

A pályázati rendszer megváltozása 2021 elején, az első kiírásokkor élesül. A kormány ezért már most megkezdte a felkészülést: egy februári kormányhatározat alapján 37 szakterületen történik meg a fejlesztési igények felmérése és készülnek szektorális stratégiák. A "tartalmi" ügyek tervezésén túl pedig elindult a gondolkodás az eljárásrendi, lebonyolítási kérdésekben is azzal a céllal, hogy az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó adminisztratív terhek érzékelhető módon csökkenjenek.

Kapcsolódó

Az uniós szabályozás tág teret ad, de a korábbi időszakokban a közösségi szabályozásban rejlő lehetőségeket nem használta ki teljes mértékben a hazai rendszerben működő mindennapi pályázati gyakorlat. A Deloitte példaként erre az egyszerűsített költségelszámolások rendszerét hozza fel: hiába volt adott már hosszabb ideje a lehetőség az átalányalapú egységköltségek, az egyösszegű átalányok, illetve a százalékos átalányok alkalmazására, az Európai Bizottság ellenállása miatt ezeket sok esetben nem sikerült bevezetni a pályázati gyakorlatba. Pedig ezek valóban innovatív fejlesztéspolitikai eszközök, az auditor szerint így a projektek költségei és a számlák egyenkénti tételes átvizsgálása helyett a támogatott projektek által elért eredményekre helyezné ez a megoldás a hangsúlyt.

"Ezek a lépések azért fontosak, hogy az európai uniós fejlesztéspolitika a túlszabályozott adminisztráció helyett tényleg a fejlődést szolgálhassa. Ha ezeket sikerül jól átültetni a mindennapi pályázati gyakorlatba, az nagy előrelépés lesz a jó irányba" - mondta Kolossa Péter, a Deloitte EU és kormányzati tanácsadási üzletágának menedzsere.

A következő másfél-két év európai nagypolitikai eseményei (például a brexit körüli bizonytalanságok, az EP-választások kimenetele vagy az uniós támogatások esetleges jogállamisági feltételekhez kötése) természetesen nagyban befolyásolják majd a keretfeltételeket, de a pályázók számíthatnak arra, hogy 2021-től a korábbihoz hasonló nagyságrendben juthatnak majd uniós támogatásokhoz. Az Európai Bizottság említett javaslata alapján a kohéziós források összege Magyarországon a megemelkedő nemzeti társfinanszírozás mellett mindössze 7,7 százalékkal csökkenne, de például az innovációval, a digitalizációval, a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos területekre a korábbiaknál még több forrás is juthat. Várhatóan tovább fog nőni a pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia) súlya, ami a vissza nem térítendő támogatásokhoz képest más szemléletet követel meg a kedvezményezettektől - zárják a közleményt.