A monetáris tanács 2009. március 6-án és 8-án rendkívüli ülést tartott, és ennek keretében áttekintette a legfrissebb pénz- és tőkepiaci folyamatokat.

Az elmúlt időszakban a globális kockázatvállalási hajlandóság romlása, a közép-kelet európai régió, és ezen túlmenően a magyar gazdaság romló megítélése miatt a forint leértékelődési nyomás alá került - áll a tanács által kiadott közleményben. A leértékelődés üteme az elmúlt hetekben felgyorsult, ami mögött a tanács megítélése szerint már a fundamentumoktól elszakadó várakozások húzódtak meg.

A monetáris tanács fontosnak tartja kiemelni, hogy az elmúlt hónapok adatai alapján megindult a belföldi jövedelemtulajdonosok alkalmazkodása a megváltozott nemzetközi finanszírozási környezethez.

Üzenet a kormánynak


A belföldi megtakarítások növekedésével, szigorú költségvetési politika mellett, a külső egyensúly javulása, a magyar gazdaság finanszírozási igényének gyors és nagy mértékű csökkenése várható - áll a tanács által jegyzett dokumentumban. A nemzetközi tőkepiaci finanszírozásra való ráutaltságot csökkenti az, hogy a nemzetközi intézményektől rendelkezésre álló jelentős hitelkeret és a jegybanki devizatartalékok megfelelő szintje mellett a bankok finanszírozásában az anyabanki finanszírozás aránya továbbra is magas, és folyamatosan megújításra kerül.

A monetáris tanács megítélése szerint a bankszektor helyzete a közelmúltban bekövetkezett árfolyamgyengülés ellenére stabil, azonban a forintra nehezedő leértékelődési nyomás középtávon károsan hat a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére. Amennyiben az árfolyamgyengülés tartóssá válna, az importárakon keresztül közvetlenül, és a várakozásokon, valamint egyéb közvetett csatornákon keresztül az inflációs cél elérését is veszélyeztetné.

A monetáris tanács mindent megtesz azért, hogy a pénzügyi piaci folyamatok ismét összhangba kerüljenek a reálszféra kilátásaival - fogalmaz a közlemény. Ennek érdekében a jegybank ösztönözni kívánja a közelmúltban bevezetett forint- és devizapiaci likviditásnyújtó eszközök fokozottabb igénybevételét, megkezdi az EU-források piacra vezetését és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására - közölte a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.

Jöhet a devizapiaci beavatkozás

Verbális intervenció történt, ami egy devizapiaci beavatkozással együtt lenne igazán hiteles, pláne ha hétfőn újra 310 forint felett kezd az euró - mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Véleménye szerint e piaci intervenció lehetőségére utal az EU-források piacra vezetése is.


Visszatérve a testület véleményére, a pénzügyi piaci folyamatok fundamentumokkal való összhangba hozása, vagyis a forintba vetett bizalom növelése azonban nem feltétlen oldható meg csupán a jegybank, de még a kormány esetleges határozottabb fellépésével sem. Az egész kelet-közép-európai régió gazdasági kilátásaival kapcsolatban növekedtek a befektetői félelmek az utóbbi időben, és a bizalom sokak szerint a piac olykor irracionálisnak tűnő aggályainak csillapultával állhat vissza egy magasabb szintre.

A kelet-európai gazdaságok és pénzügyi rendszerek egységes, avagy külön-külön való megítélése az utóbbi időben viták tárgyát képezi. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy egész régiót megsegítő, 180 milliárd eurós csomag ötletével állt elő a múlt hét végi EU-csúcson, több térségbeli ország - elsősorban Csehország - vezető politikusa azt hangsúlyozta, hogy országának nincs szüksége külföldi segítségre.

Amerikából jó ötletnek tűnik a pénzügyi segélyalap


A The New York Times vasárnapi számában a washingtoni Brookings Intézet szakértője, Liaquat Ahamed a magyar kormányfő segélyalapja mellett érvel. Kelet-európai bankokat és országokat a pénzügyi válság veszélyeitől egy pénzügyi segélyalap, egy védőernyő mentheti meg - véli a szerző.

Bár a kezdeményezést Európa erősebb gazdaságai már elutasították, a tavalyi amerikai tapasztalat, amikor a pénzügyminisztériumnak egy hasonló 700 milliárd dolláros bankmentő csomagot kellett kérnie a kongresszustól, azt sugallja, hogy Európa ebbe az irányba fog haladni - olvasható a lap véleményoldalán.

Óvatosak és vakmerők?

Németország és Franciaország vezetőinek meg kell győzniük takarékos és óvatos adófizetőiket arról, hogy kisegítsék a vakmerő osztrák bankokat vagy a magyar háztulajdonosokat - írja a szerző.

Kelet-Európa a közeljövőben nem lesz képes arra, hogy az exportra alapozva megoldja gondjait. "Sok kelet-európai ország és néhány bank adósságát le kell majd írni" - írja, megjegyezve, hogy miképpen az amerikai nem elsődleges jelzálogválság esetében, az adófizetőknek kell állni a számlát. Az osztrák és olasz adófizetők viszont nyilvánvalóan nem képesek erre, a teher tehát Európa gazdag országaira, különösen Németországra és Franciaországra fog hárulni.