Az energiahatékonyság-, a megújuló energiák- és az energiaunió új szabályozására vonatkozó, közös energiapolitika kialakításával foglalkozó csomag keddi elfogadásával az EP új vágányra állítja a tagországok energiastratégiáit. A döntés nem előzmény nélküli, mivel a 2016-ban kezdett munkának az egyik fő eredménye, hogy az Európai Bizottság tiszta energia csomagjában a korábbi 27 százalékról 32 százalékra emelte a 2030-ig elérendő megújuló energiás részarányt. Ugyanez az 5 százalékos plusz került be a 32,5 százalékra emelt energiahatékonysági irányszámokba is. (Ezek az ambíciózus vállalások az összeurópai szintekre vonatkoznak, a tagállami vállalások kimondására viszont nem kerül sor.)

Az energiauniós csomag megújulókról szóló része, hogy bevezetésre került a "szennyező energiaforrások" fogalma, mely alapvetően a szénenergia kezeléséről szól, de a fosszilis- és nukleáris tüzelőanyagok közé is kitette az egyenlőségjelet. Abban az értelemben, hogy meg kell szüntetni minden olyan intézkedést vagy energiatámogatást, amely közvetve vagy közvetlenül előnyt biztosít a szennyező energiaforrások számára. Azt azonban látni kell - mondta Jávor Benedek,  az Együtt-PM EP képviselője a Napi.hu-nak, hogy az Euratom szerződés miatt az atomenergia Európában egyelőre különös státusban van, így a fókusz egyelőre a szénerőművek állami dotálásának felszámolására került.

Kapcsolódó

Az uniós direktíváknak be kell épülniük a tagállamok jogrendjébe, így a mai döntések biztosan hatással lesznek Magyarország energiastratégiájára is - tette hozzá a politikus. Így az energiaszegénység felszámolása érdekében is kormányzati lépésekre lesz szükség, mivel a csomagnak fontos része, hogy az uniós szinten 50-120 millió embert érintő jelenséget kezelni kell. Vagyis a tagállamokban kötelező lesz az energiaszegénységben szenvedő háztartásokat felmérni, illetve lépéseket tenni azok rendezésére. Jávor szerint ez Magyarországon egyet jelent az energiahatékonysági programok magasabb szintű támogatásával.

Ha a Tanács is hivatalosan elfogadja a csomagot, az új szabályok megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal a publikációt követően életbe lépnek. Az energiaunió irányításával kapcsolatos jogszabályt minden tagállamban közvetlenül alkalmazni kell, míg a két irányelv nemzeti jogrendbe való átültetésére másfél év áll a tagállamok rendelkezésére - áll az EP közleményében. 2019. december 31-ig minden tagállamnak össze kell állítania egy 10 évre szóló, nemzeti célértékeket, hozzájárulásokat, szakpolitikát és intézkedéseket tartalmazó, integrált nemzeti energia- és éghajlattervezet, amelyet tízévente frissíteni kell.