Elárulták, hogyan maradhat több pénz a lakóközösségek zsebében

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára szerint az energiaközösségek létrehozásának szabályozási keretei már adottak Magyarországon. Vannak is energiaközösségek, csakhogy a gyakorlati megvalósítás egyáltalán nem egyszerű. 

Különböző típusú energiaközösségek jöhetnek létre: társasházak esetében a legkönnyebb a megvalósítás, de működhetnek ipari energiaközösségek is, ahol például egy nagyobb gyár és egy mellette lévő napelempark kapcsolódik össze.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A társasházak esetében várhatóan visszatérítés lesz a rendszerhasználati díjakból, amit aztán a közösségnek kell elosztania a fogyasztók között. 

Steiner Attila hangsúlyozta: „Nagyon sok feladat fog magukra a közösségekre is hárulni, nem fogunk tudni mindent megoldani, de lehetővé szeretnénk azt tenni, hogy ezek a formációk megvalósulhassanak.”

Az MVM infrastruktúra vezérigazgató-helyettese, Bally Attila óvatosabban nyilatkozott az energiaközösségek témájáról. Elmondta, hogy két éve dolgoznak pilot projekten egy nagyvárossal, ahol az önkormányzati épületeket, termelő berendezéseket és a városi közlekedést szeretnék összehúzni.

Úgy véli, hogy az energiaközösségek elsőnek a lakóközösségek szintjén, majd aztán az egész országban elterjedhetnek.

Szélenergia: háromszoros kapacitásbővítés 2030-ig

A szélenergia területén jelentős változások várhatók a következő években. Steiner Attila elmondta, hogy bár Magyarország alapvetően nem szél-, hanem napenergiában rendelkezik jobb adottságokkal, a szél jó kiegészítője lehet a napelemeknek, mivel teljesen más ütemben termel villamos energiát.

A szabályozás már megváltozott: a korábbi 12 kilométeres védőtávolságot 700 méterre csökkentették, és jelenleg két nagy szélprojekt már kapott is engedélyt. A Nemzeti Energia- és Klímatervben 1000 megawatt szélkapacitást tűztek ki célul 2030-ra, ami a jelenlegi 330 megawatt háromszorosa.

„Várható az is, hogy az uniós joggal összhangban mi is ki fogunk jelölni go-to zónákat, azaz hogy hol érdemes indulni ezekkel a projektekkel”

– árulta el az államtitkár, hozzátéve, hogy ezek természetesen azok a területek, ahol minél erősebb a szél. Részleteket nem árult el, de ez jellemzően Nyugat-Magyarország lehet.

Hálózatfejlesztés: 300 milliárd forintos támogatás

A növekvő villamosenergia-igény és a megújuló források terjedése komoly kihívások elé állítja a magyar villamosenergia-hálózatot. Az első félévben 4,4 százalékkal nőtt a fogyasztás az előző évhez képest, amit Steiner Attila jelentős növekedésnek tart.

A kormányzati támogatások révén 2023 és 2026 között több mint 300 milliárd forintnyi forrás jut hálózatfejlesztési beruházásokra, alállomások és távvezetékek építésére, kapacitásbővítésre.

A családokat és vállalkozásokat összesen 230 milliárd forinttal segítik energiatárolók telepítésében. 

 – hívta fel rá a figyelmet az államtitkár, megjegyezve, hogy ezek a fejlesztések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hazai energiaellátás biztonságos, fenntartható és megfizethető legyen.

Bally Attila szerint nemcsak a fizikai infrastruktúra (a „vas") fejlesztése szükséges, hanem az adatok és információk szerepe is felértékelődött. Az okosmérőkből származó információk révén sokkal pontosabb képük van a hálózatokról, mint korábban, és mini üzemirányító központokra is szükség lehet a helyi beavatkozásokhoz.

„Az MVM Csoport felelőssége ma messze túlmutat a hagyományos energiatermelésen. Stratégiai célkitűzéseinkkel összhangban, a megújuló kapacitások növelésével párhuzamosan átfogó hálózatfejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága minden körülmények között garantált legyen”

– fogalmazott. Kifejtette, hogy ezek a fejlesztések egyben a rugalmasság növelését és a legmodernebb energiatárolási technológiák hatékony alkalmazását is szolgálják.

„Az MEE Vándorgyűlés éppen azért fontos számunkra, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem közösen jelöljük ki azokat az irányokat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország energiabiztonságát és fejlődését. A mi felelősségünk, hogy ezek az irányok világosak, megvalósíthatók és előremutatóak legyenek – és ehhez minden eszközzel hozzájárulunk.”

A sajtótájékoztatót az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezte, annak a MEE 71. Vándorgyűlése adott otthont. Az egyesület elnöke, Dr. Molnár Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott: az energiaszektor napjaink egyik leggyorsabban változó iparága, mely nélkülözhetetlen a gazdaság és a társadalom egészének.

„A szakpolitikának, az iparág meghatározó vállalatainak, valamint a szakemberek széles körének folyamatosan egyeztetve, szorosan együtt kell működnie, hogy a mindennapjainkat alapvetően befolyásoló változások zökkenőmentesek legyenek, és minden érintett számára a legjobb eredményt hozzák. Ebben az ágazat legnagyobb szakmai szervezeteként a MEE egyre jelentősebb szerepet kell, hogy vállaljon. Az iparág legjobb szakértőit tömörítő egyesület stabil háttérként áll a szakpolitika döntéshozói mögött, a társadalom, a gazdaság és az iparág minden szakmai szegmensében az innovációt és a fejlődést támogatva.”