Magyarországon 2022-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 8411 nőnél diagnosztizáltak  mellrákot – ez a leggyakrabban előforduló daganatos betegség, és a második leggyakoribb daganatos halálok a nőknél – hangzott el egy háttérbeszélgetésen, ahol a mammográfiás szűrővizsgálatok és a mell önvizsgálatának fontosságára is felhívták a figyelmet. Október egyébként már 1985 óta a mellrák elleni küzdelem hónapja.

Sokszor halljuk, hogy a korai felismerés életet menthet, az AstraZeneca megbízásából készült Pulzus kutató által készített felmérés szerint a magyar nők mindössze 26 százaléka végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot a mellén. 

Kép: Pulzus

A rendszeres önvizsgálat rendkívül fontos, de önvizsgálat nem szűrővizsgálat ezt hangsúlyozta Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója. A professzor kiemelte: hogy a nők ciklusa alatt is változhat az emlőállomány, mirigyessé válhat. De ahol a családban halmozottan jelen van a betegség, ott még fontosabb, hogy valaki sűrűbben vizsgálja a mellét.

Jelenleg Magyarországon a szűrővizsgálatra behívott nők 30 százaléka jár mammográfiás szűrésre, míg korábban ez megközelítette az 50 százalékot is. A változás a pandémia alatt történt ˜– hangsúlyozta Dank Magdolna, az idősebb nőknél van egy tendenciózus emelkedést látnak a fiataloknál pedig egy csökkenést. 

Kép: Pulzus

A Pulzus kutatás adatai szerint a megkérdezettek 43 százalékának a családjában vagy ismerősei körében előfordult a mellrák, és tízből öt ember a mellrákkal kapcsolatos információkkal a médiában találkozik – erről Győri Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi Intézetének munkatársa beszélt. A kutatás arra is rámutatott, hogy nagyon nem jellemző, hogy a mellrákkal kapcsolatos téma előkerül a családi beszélgetések során. 

Ugyanakkor az pozitív eredmény, hogy nagyon sokan (78 százalék) tisztában vannak azzal, hogy a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Az is kiderült a felmérésből, hogy a lakosság körében kevésbé ismert tény, hogy a mellráknak többféle fajtája létezik, a Pulzus adatai szerint a válaszadók valamivel több mint a fele (57 százalék) van ezzel tisztában. Arról pedig még kevesebb (40 százalék) embernek van információja, hogy a mellrák a férfiak körében is előfordulhat.

Többféle kemoterápia, sugárterápia, immunonkológia, biológiai terápia is elérhető már a mellrákos betegek számára. Vannak gyógyszerbefogadások és az egyedi méltányosság keretében is számos készítmény elérhető.

De persze vannak még olyan terápiák, amelyek törzskönyvre várnak, ezek például a vakcina- vagy T-sejtes terápiák, vagy az immunterápiákra nem reagáló hideg daganatok forróvá való konvertálása, amire szintén majd egy immunterápia adhat megoldást

 – válaszolta Dank Magdolna, az OOI főigazgatója lapunk azon kérdésére, hogy milyen innovatív eljárások jelenhetnek még meg a mellrákos betegek esetében.

Kapcsolódó

Úgy kell beszélni, ahogy az orvosok nem...

A betegszervezetek célja, hogy úgy tájékoztassák a betegtársakat, ahogy az orvosok nem – mondta Tóth Krisztina, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke. A civil szervezet vezetője 18 éve él mellrákkal, nyolc éve pedig áttéttel, és hangsúlyozta, így is lehet dolgozni és teljes életet élni. Úgy fogalmazott, hogy korábban ez a betegség egy stigma volt, mára már érezhető hogy egyre többet beszélnek róla, ezt pedig az utóbbi három-négy évben tapasztalja. 

Az Egészség Hídja Egyesületben egyre több fiatal emlőrákos beteg van, a statisztikai adatok szerint is az látszik, hogy egyre fiatalabb korosztály érintett a mellrákkal – mondta Czinki Adriána, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület önkéntese. Adriána 26 évesen fedezett fel egy csomót a mellében és hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a mellrákkal diagnosztizált betegek hiteles forrásból tájékozódjanak és érthető módon legyen számukra elérhető a betegséggel kapcsolatos mindenfajta információ.

Dank Magdolna hangsúlyozta, hogy a mellrák a többféle terápiának köszönhetően már krónikus betegséggé szelídíthető, a betegek 80 százaléka gyógyítható.

Dank Magdolna, az OOI főigazgatója felidézte, hogy amikor  Angelina Jolie mellműtétjéről, vagyis a megelőző kettős masztektomiától volt hangos a média, akkor nagyon sokan elmentek mammográfiás szűrésre. A színésznőnél kimutatták a mellrák és a petefészekrák kockázatát jelentősen növelő BRCA1 gén mutáns változatát. A műtét célja az volt, hogy csökkentse a rákos megbetegedés kockázatát. Dank Magdolna szerint sok, hiteles influenszereknek kell a mellrák témával kapcsolatban megszólalni és akkor remélhetőleg még többen mennek majd szűrővizsgálatra.

Az onkológus, professzor a leggyakoribb tévhitekkel kapcsolatban kiemelte: sem a merevítős melltartó, sem ha megütjük a mellünket, sem a dezodorok, sem a fogamzásgátlók nem okoznak emlőrákot. A kisebb mell és a nagyobb mell között sincs a daganat kialakulása szempontjából különbség. Ugyanakkor azt már tudják, hogy tizenhárom daganat kialakulásának hátterében ott áll az elhízás. Tévhit az is, hogy aki többször szült, vagy szoptatott az védett kategóriába tartozik és soha nem lehet emlőrákja – emelte ki a professzor.