A 4,8 százalékos konszenzusnál jóval magasabb éves inflációs számokat közölt a KSH: januárban átlagosan 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 6 százalékkal drágultak egy év alatt, a szolgáltatások pedig 8,5 százalékkal.

A felpattanás önmagában nem meglepetés, de a decemberi 4,6 százalékhoz képest egészen durva lett a tényadat. A legpesszimistább várakozás 4,9 százalék volt.

Mindkét irányban nagy kilengéseket produkált kedd reggel az euró-forint árfolyam

Abban lehet egyedül bízni, hogy ezzel a kiugró adattal meglehetett a 2025-ös inflációs csúcs és innen már lefelé tartó trendbe kerül a fogyasztói árindex. 

A forint elsőre kisebb erősödéssel reagált a KSH adatra, egy euróért 403,9 forintot kértek közvetlenül a bejelentés után. De elég nagy a csapkodás. 

A forintot erősítheti, hogy a következő napokban vélhetően kiárazza a piac azt az egyetlen, 25 bázispontos MNB kamatvágást, amire még lehetett számítani 2025 első felében.

De a gyengülés is érthető lenne, hiszen hó/hó alapon 1,5 százalékos drágulást mértek a statisztikusok, míg az eurozónában a várakozások szerint 0,3 százalékos árcsökkenés történhetett a múlt hónapban. Ezek alapján pedig a vásárlóerő-paritás szerinti egyensúlyi euró-forint árfolyamnak fölfelé kell mozdulnia.

Frissítés: Eldőlni látszik a napon belüli irány, 9 órakor majdnem 403-ig süllyedt a keresztárfolyam. Ezt azok a vélemények válthatták ki, amelyek szerint lehet realitása egy közelgő MNB-kamatemelésnek.

A K&H Értékpapír elemzői így reagáltak az adat közzététele után:

Stabil erősödő trendet tudott kialakítani a forint az elmúlt időben, így az év eleji 415 körüli szintekről immár 405 alá korrigált vissza az EURHUF árfolyama. Fontosabb támaszszintet a devizapár számára a 200 napos mozgóátlag képezhet, ez a 400 körüli szinteken rajzolódik ki a grafikonon. Az inflációs adatra kisebb erősödéssel reagált a forint, de jelentős mozgás nem mutatkozott.